Kutyaugatás a szomszédban

A társas együttélés szabályait sajnos sokan elég nagyvonalúan kezelik, ebből pedig problémák adódhatnak azok között, akik kénytelenek egymást szomszédi viszonyban elviselni. A szomszédok zavaró tevékenységeiről már számos cikkünk született korábban, azonban jelen írásunkban kifejezetten arra helyeznénk a hangsúlyt, hogy mit tudunk tenni a szomszéd zavaró háziállatai ellen. Gyakorta érkezik be hozzánk olyan panasz, hogy a szomszédban tartott – általában kutyák – ugatása rendkívül zavarja a lakókat és szeretnék, ha ez ellen lehetne tenni valamit. Arról szerencsére már leszokóban vannak az emberek, hogy a szomszéd lakásban síró gyereket akarják jogi eszközökkel elhallgattatni, de az állatok által keltett zajok még ma is mindig sok vitát szülnek.

Szabályozza-e bármi a kutyatartást?

A válasz az, hogy igen. Külön kormányrendelet szabályozza a kedvtelésből tartott állatok tartását, mely alapján kedvtelésből tartott állatnak minősül,  a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

Röviden megfogalmazva, az az állat, amit azért tartunk, hogy szeressük, ne azért, hogy megegyük- mondaná a szentimentális jogász.

Mik a tartás alapvető feltételei?

A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

Tehát a jogszabály is megerősíti azt, hogy az állattartás során tekintettel kell lenni a körülöttünk élőkre.

A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

Azért, hogy ez mindenképpen biztosított legyen, a jogszabály előír bizonyos minimumkövetelményeket az ebek tartási helyének mérete tekintetében.

Ez alapján tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani.

Kistestű eb az olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot; közepes testűnek számít az az eb, amelynek testtömege 20-40 kilogrammot; nagytestű ebnek pedig olyan eb számít, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

Fontos szabály,

hogy a kutyákat nem lehet hosszabb ideig, tartósan kikötve tartani. Átmenetileg megeshetnek olyan helyzetek, amelyekben elengedhetetlen a kutya megkötése, ezeket a jogszabály is tartalmazza az alábbiak szerint:

1.  az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,
2.  az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,
3.  közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy
4. állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.

A legtöbb esetben a gazdák megtartják a jogszabályban foglaltakat és biztosítják a tartás feltételeit, azonban sajnos vannak ugatósabb kutyák, akik nincsenek el szépen csendben egész nap, hanem a falevél első rezdülésére elkezdenek csaholni.

Nyilván mindennek vannak fokozatai és nem mindegy az sem, hogy egy családi ház udvarán ugat-e a kutya vagy egy panel papírvékony falának távolságából.

Mindenesetre a jogszabály nyilván nem tudja szabályozni, hogy napi hány órát ugathat a kutya és milyen hangerőn, hogy az ne legyen zavaró. Ugyanúgy, ahogy jogszabály azt sem mondja ki, hogy személyenként hány háziállatot tarthat valaki.

Ilyen esetekben a birtokvédelmi eljárás lehet a segítségünkre, amennyiben úgy érezzük, a szomszéd életvitele szükségtelenül zavar minket. A hangsúly pedig a szükségtelen szón van.

Azt mi nem mondhatjuk meg valakinek, hogy szükséges-e neki öt kutyát tartania, ahelyett, hogy megelégedne hárommal, de azt viszont már mondhatjuk, hogy a kutyatartásának módja szükségtelenül zavar minket.

Ilyen lehet például, ha azt kérjük, éjszakára zárja el a kutyákat, hogy ne a hátsó kertben ugassanak a szomszéd ablaka alatt vagy alakítson ki zajvédelmi megoldást, amely tompítja az átszűrődő zajokat.

Társasházban sokan próbálkoznak a házirendbe foglalni, hogy mit szabad egy háziállatnak és mit nem. Sajnos ameddig a kutyák nem tanulnak meg olvasni, addig valószínűleg nem fogják betartani az olyan előírásokat, mint hogy este nyolc és reggel hét között nem szabad ugatni. Valamint az sem reális, hogy a beköltöző személyeknek engedélyt kelljen kérni a többi lakótól az állatok tartásához.

Az ilyen jellegű társasházi döntések nagy részben azért haszontalanok, mert nem lehet őket betartatni, ugyanis semmilyen szankciót nem fűznek ahhoz, hogy ha valaki nem tartja be őket. Másik kérdés, hogy egyáltalán lehetne-e társasházi határozattal szankciórendszert felállítani.

Összességében tehát a megoldás, hogy ellenőrizzük, hogy a kutyatartás törvényi kötelezettségeit a szomszéd betartja-e és amennyiben igen, az állattartás során megvalósul-e szükségtelen zavarás. Amennyiben igen, az állapot fennálltától számított egy éven belül a jegyzőhöz, ezt követően pedig a bírósághoz fordulhat birtokvédelemért.