Ön itt áll:
2023. május 3.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. május 3. ( 570 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Végrehajtási eljárás az adós számára mindenképp fájó pont. Valamilyen követelés behajtása iránti eljárásnak a végrehajtási eljárás valójában már az utolsó szakasza. Itt tényleg csak arról van már szó, hogy a jogerős és végrehajtható döntés foganatosításáról beszélünk. A követelés végrehajtását pedig az adós vagyonára foganatosítja a végrehajtó, többek között az adót tulajdonában lévő ingatlanra is. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan mikor kerülhet árverés alá és miként kerül annak becsértéke meghatározásra.
Az ingatlan árverés nehéz helyzetet teremthet az adós számára. Ha ugyanis az adós tartozása nagy összegű és másképpen a követelés nem hajtható be, akkor sajnos az adós nevén és tulajdonában lévő ingatlan értékesítéséből, árveréséből fogják a követelést részben, vagy egészben behajtani. Erre a végrehajtási eljárásban tesz lépéseket a végrehajtó.
A végrehajtási eljárásban a végrehajtó a közhiteles nyilvántartásból is tájékozódik, hogy az adó nevén van-e olyan ingatlan, melyre végrehajtási jog jegyeztethető be. Amennyiben igen, és a végrehajtást kérő is erre vonatkozóan előterjeszti a kérelmét, valamint megelőlegezi az ehhez szükséges költségeket, a végrehajtó kezdeményezi az érintett ingatlan vonatkozásában a végrehajtási jog bejegyzését.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a lefoglalt ingatlan értékesítésére a végrehajtó, a végrehajtást kérő kérelme alapján intézkedhet, abban az esetben, ha a követelés rövidebb időn belüli behajtása (pl jövedelemből való letiltás, illetve egyéb módon) nem lehetséges, és a fentiek szerinti végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat végrehajtó részére történő kézbesítésétől számított 45 naptári nap eltelt.
Az ingatlan becsértékének meghatározását a törvény szintén részletezi. Ennek megállapítása elsősorban ingatlanügyi szakkérdés. A becsértéket ugyanakkor a végrehajtó határozza meg, elvileg azonban nem a saját kútfőjéből.
A végrehajtó az ingatlan becsértékét, 6 hónapnál nem régebbi adó-, és értékbizonyítvánnyal határozza meg. Külön kérelemre, arra is lehetőség van, hogy akár ingatlanügyi szakértő bevonásával történjen az értékmeghatározás, figyelemmel arra, hogy ez elsősorban szakkérdés. A szakértő ekkor tipikusan – többek között- figyelembe veszi a helyi viszonyokat, az ingatlan típusát, állapotát, felszereltségét, és meghatározza azt is, hogy mekkora értekeit képvisel lakottan, vagy anélkül.
Amennyiben a becsérték meghatározásra kerül, úgy a végrehajtó kötelezettsége, hogy a végrehajtást kérőt és az adóst is tájékoztassa erről.
Egy nagyobb összegű tartozás esetén, az adósnak végső soron az az érdeke, hogy minél magasabb összegű legyen a becsérték. Ugyanakkor bármelyik érintettnek lehetősége van arra, hogy a becsérték közlésétől számított 15 naptári napon belül végrehajtási kifogást terjesszen elő e kérdéskörben. Ekkor az illetékes bíróság részére továbbítja a végrehajtó a becsérték megállapításával szembeni kifogást. Egy ilyen esetben azt is előírja azonban a törvény, hogy a bírósági eljárásban kirendelt szakértő díját már a kifogás benyújtását megelőzően bírósági letétbe kell helyezni és az ezt igazoló bizonylatot a kifogáshoz csatolni szükséges.
Abban az esetben, ha a bírósági eljárásban megállapításra kerül – igazságügyi szakértő bevonásával – az ingatlan becsértéke, akkor végső soron ez lesz irányadó az árverés során is.
Címkék:
Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefügg...
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...
Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefügg...
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
