Birtokos vagy tulajdonos?

Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is jelent. Ahogy nem mindegy az sem, hogy vírus vagy baktérium, ugyanúgy az sem mindegy, hogy birtokos vagy tulajdonos. Szőrszálhasogatásnak tűnhet, de nem az, hiszen fontos, hogy egyértelmű kifejezésekkel dolgozzon egy jogszabály. Ha szinonimaként használnánk több kifejezést, az csak félreértésekre adna okot. Így is sok problémát okoz a szabályok értelmezése, hát még mennyi baj lenne abból, ha egy adott dolgot többféle névvel illetnénk.

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy a köznyelvben milyen jogi szakkifejezéseket használunk pontatlanul. Erről az alábbi linken olvashat.

Ha belegondolunk a szavak hétköznapi jelentésébe, akkor is érezhető, hogy birtokolhatunk valamit anélkül, hogy tulajdonosok lennénk. Pl. ha születésnapunkon Ferrarit bérlünk, akkor birtokosok vagyunk, de attól még sajnos nem leszünk az autó tulajdonosai.

Vegyük szépen sorra.

A tulajdonjog a legteljesebb polgári jog, hiszen magában foglalja a birtokláshoz, használathoz, hasznosításhoz, hasznok szedéséhez, és a rendelkezéshez való jogot is. Vagyis a tulajdonos szabadon rendelkezhet a tulajdonának tárgyával, ezért átengedhet egyes részjogosultságokat, így azt bérbe adhatja, vagy akár végleg megválhat tőle, azaz eladhatja.

A birtokos lehet tulajdonos, de nem feltétlenül az. Hiszen a lakásban lakó bérlő birtokolja az ingatlant, de nem tulajdonos. A haszonbérlő, aki megműveli a földet, birtokolhatja azt, de nem rendelkezhet vele tulajdonosként. Ahogy akkor is birtokos vagyok, ha valaki kölcsönadja nekem a fűkaszáját, de bármennyire is jól jönne egy motor fűkasza, sajnos ettől még nem leszek tulajdonos.

Tehát egy tulajdonosnak sokkal több joga van (részjogosultsága) van, mint egy egyszerű birtokosnak. Hiszen a tulajdonosnak van a birtoklás joga mellett számos más jogosultsága (ahogy írtam, pl. el is idegenítheti a tulajdonát).

Olyan furcsa helyzet is előfordulhat, hogy a jogszabály a birtokost részesíti előnyben, akár még a tulajdonossal szemben is. Ennek példája a birtokvédelem, de ne szaladjunk ennyire előre.

Nézzük, mint mond a jogszabály, mi a tulajdonjog?

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Ez nem csak azt jelenti, hogy ő használhatja, vagy hasznosíthatja azt, hanem át is engedheti annak használatát, akár pénzért is. Sőt, a tulajdonos dönti el, hogy rajta kívül, vagy vele együtt ki használhatja, vagy ideiglenesen ki birtokolhatja a tulajdonát. Ez azt is jelenti, hogy másokat a dolog használatától eltilthat, annak birtoklásától elzárhat. Gyakorlatilag ez történik akkor, amikor kerítést húzunk a telkünk köré. Kizárunk másokat, és mi döntjük el, kit engedünk be.

A tulajdonosnak a jogszabály szerint joga van minden jogosulatlan behatás kizárására. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását.

Mint említettük, a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

Mi fölött lehet tulajdonjogunk?

Dolgok és jogok lehetnek a tulajdonjog tárgyai. A dolog az birtokba vehető testi tárgy. A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. Ez utóbbi pl. az áram. Tehát az áram fölött is lehet tulajdonjogot szerezni, ahogy azt el is lehet lopni, ugyebár…

Tulajdonjog tárgya lehet például szerző jog, vagy szellemi alkotás joga. Vannak úgynevezett vagyoni értékű jogok, mint pl. használati, vagy bérleti jog.

Ehhez képest mi a birtoklás?

A birtoklás a tulajdonjog egyik részjogosultsága, amely azt jelneti, hogy a tulajdonos az adott dolgot a hatalmában tartja. Így a tulajdonost megilleti a birtokláshoz való jog, és a birtokvédelem is. De az, aki a dolgot hatalmában tartja, nem feltétlenül tulajdonos. A birtokos ugyanis csak annyit jelent, hogy valaki sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. Sőt lehet valaki jogalap nélküli birtokos is.

A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. Vagyis akár jogalappal, akár anélkül fizikai hatalmunkba vesszük a dolgot, akkor birtokoljuk azt.  Ez nem jelenti azt, hogy meg is tarthatjuk, hiszen a jogos tulajdonosa kérheti a dolog kiadását.

Tehát, ha valakitől jogalap nélkül elvesznek valamit, felléphet annak védelmében. Ez ugyebár tiszta. De mi van akkor, ha valaki csak birtoklásra jogosult, és abban háborgatják? És mi van akkor, ha pont a tulajdonos háborgat minket jogellenesen a birtoklásban (pl. bérlőt)?

Erre szolgál a birtokvédelem.

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Ezt nevezi a jogszabály tilos önhatalomnak.

A birtokos a zavarás észlelésétől számított egy éven belül a jegyzőtől, egy év elteltével a bíróságtól kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az eljárás a módosított jogszabályok alapján illetékmentes, korábban háromezer forintos illetéke volt. Ez is alacsony összeg volt, pont azért, hogy bárki, anyagi helyzettől függetlenül megvédhesse magát a tilos önhazalommal szemben.

A jegyző, vagy a bíróság elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Amennyiben nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles, akkor természetesen a kérelmet elutasítják. A bíróság és a jegyző is jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Ha a tulajdonos a jogszerű használót (pl. bérlőt, haszonélvezőt) jogtalanul háborgatja, akkor a birtokos akár a tulajdonossal szemben is kérhet birtokvédelmet.