Álláskeresési járadék, mint munkáltató által okozott kár?

Sokszor felmerülő jogi problémára szeretnénk felhívni a figyelmünket jelen cikkünkkel, ugyanis a korábbi években is többször kaptunk ebben a témában megkeresést. A munkanélküliség megelőzése és a hátrányos következményeinek enyhítése érdekében az állam anyagi segítséget próbál nyújtani azoknak a személyeknek, akik átmenetileg munka nélkül maradtak, hogy az álláskeresés időszaka alatt enyhítsenek a munkavállalóra nehezedő terheken. Amit a köznyelv „munkanélküli segélyként” emleget a mai a napig, az valójában az álláskeresési járadék, mely a munka nélkül maradt dolgozót optimális esetben három hónapig kisegíti.

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Álláskeresési járadék a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalnál igényelhető. A juttatás azoknak a regisztrált álláskeresőknek jár, akik a nyilvántartásba vételüket megelőző 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek, nincs munkaviszonyuk, nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, illetve az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő helyet biztosítani.

Ez így elsőre nagyon sok feltételnek tűnik, de alapvetően semmivel nem kell igazolni azt, hogy mekkora erővel kerestünk munkát, elég lenyilatkozni, hogy az adott munkavállaló mindent megtett annak érdekében, hogy foglalkoztassák.

Ha a feltételeknek megfelelünk, a hatóság döntésétől számított maximum 90 napig élvezhetjük az ellátást.

Mennyi az álláskeresési járadék mértéke?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző munkaviszony járulékalapjának,  havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Az egy napra járó álláskeresési járadék ezen összeg harmincad része.

Milyen iratok szükségesek az álláskeresési járadék igényléséhez?

Az igénylést a munkavállaló leadhatja online vagy személyesen is, a kitöltött kérelemhez pedig az alábbi iratokat kell csatolni:

– Személyi igazolvány és lakcímkártya
– Adókártya, Taj-kártya
– A munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolások (kilépő papírok)
– Országos Egészségbiztosítási Pénztár Igazolvány (OEP kiskönyv vagy TB kiskönyv)
– Végzettséget igazló bizonyítványok

Hol van itt a probléma?

A gondok akkor kezdődnek, amikor a munkáltató nem adja ki megfelelő időben a munkavállaló részére a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon, a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Akkor van baj, amikor eltelik az öt nap és a munkavállaló semmilyen iratot nem kap. Természetesen az álláskeresési járadék iránti igényt már korábban is le lehet adnia Hatóságnál, mint hogy az iratok megérkezzenek, ilyenkor általában a Hatóság határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel az igénylőt.

Ha viszont a munkáltatónak esze ágában sincs ilyen iratokat kiadni, a munkavállaló nem tud álláskeresési járadékot igényelni.

Ilyenkor első körben fel kell szólítani a munkáltatót, hogy adja ki az iratokat, ha pedig erre nem hajlandó, szükség esetén bírósági úton kell érvényesíteni az igényt. Bár a bíróság az iratok kiadásával összefüggésben soron kívül jár el – ami azt jelenti, hogy jóval gyorsabban fog vélhetően döntést hozni, a rövidebb eljárási határidők miatt, mint egyébként- azonban ebben az esetben is eltelhet pár hónap, mire a munkaviszony megszüntetésétől eljutunk egy jogerős ítéletig.

Tételezzük fel, hogy időközben a munkavállaló állást talál magának és elkezd dolgozni, de a korábbi foglalkoztatója jogellenes gyakorlata miatt, elesik kéthavi járadéktól. Nyilván rendkívül bosszantó, hiszen az embernek fizetnie kell a számláit és meg kell élnie akkor is, ha éppen átmenetileg nincsen munkája.

Jogosan merülhet fel az emberben az a kérdés, hogy akkor ez az összeg, egészen pontosan az elmaradt járadék összege, érvényesíthető-e kárként a munkáltatón?

A rövid válasz pedig az, hogy: sajnos nem.

Ennek egyszerű logikai magyarázata van. Az álláskeresési járadék előfeltétele a 360 nap biztosítotti lét, ekkor vagyunk jogosultak 90 napnyi álláskeresési járadékra. Ha a munkaviszonyunk megszűnik és ebből igénybe veszünk mondjuk húsz napot, akkor marad hetven. Újra elhelyezkedünk, majd egy hét múlva ismét megszűnik a munkaviszonyunk, akkor a maradék 70 nappal gazdálkodhatunk tovább.

Ha a munkavállaló azért nem tudja kivenni az álláskeresési járadékra jogosító napokat, mert a munkáltató késlekedik, az nem jelenti azt, hogy ezek a napok elvesznének, mivel egy későbbi munkaviszony megszüntetés esetén újra felhasználhatóak lesznek.

Ha a munkáltatón követelni lehetne ezt az összeget, és utóbb, ugyanezt álláskeresési járadékként egy későbbi időben igényelni lehetne az államtól, akkor fennállna annak az esélye, hogy munkavállaló ugyanazon a jogalapon kétszer kapná meg ezt az összeget.

Nyilván, ha az álláskeresési járadékra jogosult napokból felhasználunk néhányat, majd újra munkába állunk, akkor ezek a napok „visszatöltődnek” a rendszerben, tehát fennállhat az az opció, hogy a munkavállalót tényleg kár éri. Ez viszont akkor, amikor a munkáltató nem adja át az igazolásokat nem látható előre.

Így sem a kár összege, sem a jogalapja nem lenne igazolható.

Fentiekre tekintettel ezért sajnos azt kell mondanunk, hogy amennyiben a munkáltató a kilépő papírokat nem adja át, az elmaradt álláskeresési járadék összege nem lesz követelhető a munkáltatón.