Óvoda és a nevelés

Erika és Annak két hasonló, ám egymással teljes mértékben ellentétes kérdésben kérte ki jelen sorok írójának véleményét. Erika kislánya idén november végén tölti be harmadik életévét, azonban Erika szeptembertől már dolgozni szeretne, így kislányát szeptembertől óvodába szeretné járatni. Anna kisfia pedig idén júliusban tölti be harmadik életévét, ám Anna második gyermekével várandós. Az óvodával együtt járó betegségek, illetve egyéb családi körülmények miatt pedig nem szeretné még szeptemberben óvodába adni kisfiát. Vajon van lehetősége Erikának és Annának arra, hogy elképzelésük szerinti alakuljon gyermekeik óvodai nevelése?

Óvoda – mit mond ki a jogszabály?

Az óvoda köznevelési intézménynek számít, így működését alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve az ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletek szabályozzák. Az óvodai nevelésről, annak hatékonyságáról, illetve szerepéről ugyan lehet vitákat folytatni, azonban az óvodai nevelés célja alapvetően az, hogy a gyermekek harmonikus fejlődését elősegítse, miközben figyelmet fordít a gyermek életkori, egyéni sajátosságaira is. Mivel minden gyermek más és más, fejlődésük nem teljesen egyforma és nem azonos ütemben zajlik, valamint szociális szükségleteik is nagymértékben eltérnek, így ideális esetben a jogalkotók is rugalmasan állnak hozzá a kötelező óvodai nevelés kérdésköréhez.

A jelenleg Magyarországon hatályban lévő, fent említett törvény ugyanakkor viszonylag szigorúan és egyértelműen szabályozza azt, hogy a szülők mikortól kötelesek gyermeküket óvodába járatni.

A szabályozás értelmében minden gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig köteles az óvodai nevelésben részt venni. A gyermekek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévüket betöltik, a nevelési év kezdő napjától kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. Természetesen azt, hogy a gyermek a számára jogszabály által előírt óvodai nevelésen részt vegyen, a szülő köteles biztosítani.

Mindezek alapján tehát 2023. szeptemberében azoknak a gyermekeknek kell elkezdeniük óvodába járni, akik 2020. augusztus 31-én, vagy előtte születtek. Minden olyan gyermek pedig, aki később született, a későbbi években, a nevelési év kezdőnapjától (tehát szeptember 1-jétől) lesz köteles elkezdeni az óvodát.

Óvoda – kivételekről

A fenti rendelkezés ugyanakkor főszabályként értelmezendő, ami alól vannak természetesen kivételek is. A jogszabály tehát bizonyos keretek között lehetővé teszi azt, hogy később, vagy éppen előbb óvodába járjon gyermekünk.

Az óvodáknak lehetőségük van arra, hogy felvegyenek olyan gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Ennek azonban feltétele, hogy minden, a településen, vagy fővárosi kerületben, illetve a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesíteni tudja. Egyszerűbben fogalmazva tehát csak akkor vehet fel a felvétel napján legalább két és fél éves gyermeket az óvoda, hogyha a körzetbe tartozó gyermekek ellátásán kívül erre van kapacitása.

A másik, jogszabály által rögzített kivétel pedig az, hogy a szülők kérelmezhetik, hogy gyermekük mentesüljön az óvodai foglalkozások alól. Ilyen irányú kérelmet minden tárgyév április 15-éig nyújthat be a szülő a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz. A kérelmet indokolni szükséges és annak akkor adnak helyt, hogyha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja azt, hogy ne vegyen részt az óvodai nevelésben. A felmentés főszabály szerint annak az évnek az augusztus 31. napjáig tart, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti. Különös méltánylást érdemlő esetben azonban van lehetőség újabb kérelmet beadni, s amennyiben ennek helyt adnak, úgy a felmentés annak az évnek az augusztus 31. napjáig tart, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.

A felmentésről szóló döntés alapvetően egy közigazgatási jellegű döntés, így az ellen természetesen van jogorvoslati lehetőség. A határidők azonban meglehetősen szűkösek, a szülők a döntés közlésétől számított 15 napon belül indíthatnak közigazgatási pert. Mivel az idő ezen eljárásokban kiemelt jelentőséggel bír, így a bíróságok is gyorsított eljárásban kezelik ezen ügyeket. A bíróság ugyanis a keresetlevelet annak bírósághoz történő érkezésétől számított harminc napon belül elbírálja, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

Mit tehet Erika és Anna?

Az óvodai beiratkozások általában tavasszal esedékesek, így Erikának mindenképp érdemes tájékozódnia arról, hogy az általa kiszemelt óvodában idén mikor lesz beiratkozási időszak, illetve egyeztetnie az óvodavezetővel arról, hogy pontosan mikor és milyen formában kell jeleznie, hogy szeretné, ha kislánya szeptembertől óvodába járjon. Az azonban, hogy erre ténylegesen lesz-e lehetőség azon múlik, hogy mennyi kapacitása lesz az óvodának három évnél fiatalabb gyermekeket felvenni.

Annának pedig egy alapos indoklással ellátott kérelmet kell benyújtania a lakóhelye szerinti járási hivatalhoz. Amennyiben pedig kérelme elutasításra kerül, úgy végső esetben közigazgatási peres eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy kisfiát egy évre mentsék fel a kötelező óvodai nevelés alól.

Az iskola felelősségéről itt írtunk részletesebben.