Vettem egy használt autót, másnapra nem indult!

Ez minden autóvásárló rémálma. Általában használt termék megvásárlásakor fel van készülve az ember lelkileg arra, hogy az általa megvett termék, vélhetően nem lesz tökéletes. Szükség szerint fellelhetőek lesznek rajta olyan nyomok, amelyek a korábbi tulajdonos használatából erednek. Amikor a megvásárolt termék nem rendelkezik túl nagy értékkel, így ha például egy használt táska füle az első viselt alkalommal leszakad, akkor többnyire csak bosszankodunk egyet, esetleg írunk egy számonkérő levelet az eladónak, de még azt sem feltétlenül.

Ha viszont használt autó vásárlásra adjuk a fejünket, akkor sok esetben milliós összegek cserélnek gazdát egy-egy gépjárműnek nevezett romhalmazért, amelynek inkább a bontóban lenne a helye, mintsem az utakon.

Azt hinnénk, hogy ritka az olyan eset, hogy ha valaki használt autót vásárol, hogy már a hazafelé vezető úton autómentőt kell hívni, azonban az a szomorú valóság, hogy a munkánk során, mi legalább havi szinten találkozunk olyan panaszos ügyféllel, aki még a lakásáig se jutott az újdonsült szerzeménnyel.

Tévhitek

„Ha tizennégy napon belül azt mondom, hogy mégsem kell, akkor az eladónak vissza kell adnia a vételárat.”

Ilyen szabály sajnos nincsen. Ez a rendelkezés azért terjedt el a köztudatban, mert a távollévők közötti adásvétel esetén (általában ez netes vásárlást jelent), a termék kézhezvételétől számítottan valóban van ilyen lehetősége a vevőnek. Ez is csak abban az esetben, ha a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jön létre.

Ha tehát a megvásárolt terméket megtekintjük, a helyszínen fizetünk érte, akkor már a telephelyről kigördülve sem dönthetünk úgy, hogy mégsem szeretnénk az autót.

„Bármi baja lesz az autónak két éven belül, akkor az eladónak ki kell javítania”

Ez nem teljesen helytálló. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén valóban két év a kellékszavatossági idő, ami azt jelenti, hogy a vásárlástól számított két éven belül a vállalkozás felel azokért a hibákért, amelyek már a vásárlást megelőzően is fellelhetőek voltak a gépjárműben.

Ha tehát a gépjármű megvásárlását követő három hónap után észrevesszük, hogy az autónk „eszi az olajat” és megállapítják, hogy a probléma motorhibára vezethető vissza, akkor az eladónak nagy valószínűség szerint teljesítenie kell.

Ha viszont egy tíz éves autót vásárolunk, amiről utóbb kiderül, hogy kopottak a fékbetétei, akkor az eladó ezért nem fog szavatossággal tartozni. Azok a hibák ugyanis, amelyek a gépjármű normál futásteljesítményéből adódnak, nem számítanak hibának, hiszen azzal a vevőnek számolnia kellett.

Tehát a kopóalkatrészek szempontjából fontos az autó életkora, mivel adott esetben a vevőnek mérlegelnie kell, hogy reálisan nézve, az általa vásárolt autó milyen hibákban szenvedhet. Ilyenkor érdemes nyilatkoztatni az eladót arról, hogy a gépjármű milyen állapotban van. Adott esetben külön rákérdezni az egyes, jó eséllyel elhasználódott alkatrészekre.

Ha az eladó konkrét nyilatkozatot tesz, azt minden esetben írjuk bele a szerződésbe. Tehát ha az eladó szerint a fékbetétek kiváló állapotban vannak, akkor ennek legyen nyoma, mivel utóbb, ha kiderül, hogy még sincsenek olyan kiváló állapotban, akkor ez egy hivatkozási alap lehet.

Mit tegyünk, ha az autó leáll?

Visszakanyarodva az alapproblémához, megyünk haza az újdonsült járgányunkkal, egyszer csak fekete füst száll fel  és az autó megáll.

Miután biztonságos helyre kormányoztuk/toltuk az autót, rögtön hívjuk fel az eladót és jelezzük neki a problémát. Én azt is javaslom, hogy miután beszéltünk vele, az elhangzottakat írásban erősítsük meg.

Ha az autót trailerezni szükséges, akkor szállíttassuk egy általunk lehetőleg ismert szervizbe – kivéve ha az eladó más instrukciót ad. Ha az eladó megmondja hova vitessük az autót, akkor mindenképpen oda vigyük. A szállíttatásról kérjünk számlát, mert utólag, ha kiderül, hogy valóban hibás teljesítés történt és nem csak mi mentünk hazáig behúzott kézifékkel (megtörtént eset), akkor a szállíttatás költségét is az eladónak kell majd állnia.

Fontos, hogy ha az autó hibás, akkor meg kell hagyni a lehetőséget az eladónak, hogy a hibát kijavíthassa.

Ezt követően, ha az eladó a hibát nem javítja ki és a hiba jelentős, akkor elállást lehet közölni az eladóval, mely annyit takar, hogy az eladó visszafizeti a vételárat, mi pedig visszaadjuk az autót. Azt, hogy a hiba jelentős-e, általában a kijavítás várható költségéből és az autó vételárából lehet megállapítani. Míg mondjuk egy egymilliós autónál egy 200.000 Ft-os javítási költség már elállási ok lehet, addig egy tízmilliós autónál nem feltétlen.

Fontos: a megvásárolt autót saját költségre nem javíttathatjuk ki.

Jogszabályi változások folytán a törvény nem teszi lehetővé azt, hogy az vevő saját költségére kijavíttassa az autót, majd ezt követelhesse az eladótól. Ha ez lenne a cél és az eladó nem áll konstruktívan a probléma megoldásához, akkor a követelést célszerű előbb perbe vinni.

Mi az, amit egyáltalán ne csináljunk?

Sokan hirtelen felindulásból már viszik is az autót a szervizbe, azonnal kijavítást kérnek a szerelőtől „hiszen másnap neki már kell a kocsi”, majd a számlát lobogtatva térnek vissza az eladóhoz.

Az a gond ezzel, hogy kellékszavatossági jogok érvényesítése sortartó, tehát ha valaki úgy lép át a következő szintre, hogy nem engedi az eladónak a hiba kijavítását, akkor adott esetben a kára nem fog megtérítésre kerülni.

Sajnos az igényérvényesítés a bíróságon akár évek is lehet, így érdemes átgondolni, hogy mennyi azaz összeghatár, amit az vevő inkább kijavít saját költségére, mintsem, hogy kihasználatlanul álljon az autót éveken át.