A mesterséges intelligencia szabályozása

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy korunkban a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) a leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik az élet számos területén. A ChatGPT elterjedésével sokak tapasztalhatják az MI előnyeit, csodálhatják, mire képes. Mások ugyanakkor veszélyeket – példának okáért a szakmájuk elveszítését – láthatnak benne.

Az Európai Unió egységes szabályozás alá kívánja vonni az MI-t. Megszületett egy jelenleg javaslati stádiumban álló rendelet tervezet, ami a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályokról szól.

A mesterséges intelligencia szabályozásának célja, struktúrája

A javaslat indokolása szerint a harmonizált szabályozás konkrét céljai a következők.

• Annak biztosítása, hogy az Unióban forgalomba hozott és használt MI-rendszerek biztonságosak legyenek,
• A jogbiztonság biztosítása
• Az alapvető jogok és biztonsági követelmények érvényesítése
• Egységes piac kialakításának elősegítése

A szabályozási struktúra hatásvizsgálat alapján, kockázati módszertan szerint épül fel. A javaslat így megkülönbözteti az elfogadhatatlan kockázattal, a nagy kockázattal, illetve az alacsony vagy minimális kockázattal járó MI-rendszereket.

Szabályozási terhet állapít meg a jogalkotó az elfogadhatatlan kockázattal és a nagy kockázattal járó rendszerek tekintetében. A nem nagy kockázatú MI-rendszerek esetében viszont csak korlátozott átláthatósági szabályokat fektet le a tervezet. Tehát alapvetően itt a tagállamokra van bízva a szabályozás.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapfogalmak, a rendelet hatálya

A javaslat számos értelmező rendelkezést tartalmaz. A mesterséges intelligencia-rendszer meghatározása tartalmilag a következő:

„olyan szoftver, amit bizonyos módszerekkel fejlesztettek, és ami meghatározott célkitűzések tekintetében olyan kimeneteket generál, amik befolyásolják a környezetet, amivel kölcsönhatásba lépnek.”

A nevezett módszerek lényegében a gépi tanulási, a logikai és tudásalapú, valamint a statisztikai megközelítések. Tehát az MI-rendszerek ezeknek a technikáknak az alkalmazásával képesek például döntéseket hozni. Egy szemléletes példával élve a gépi tanulás módszerével az MI-rendszer sokkal gyorsabban tud megoldani egy matematikai feladványt, mint egy ember.

A tervezet hatálya kiterjed az MI-rendszerek Európai Unión belüli szolgáltatóira, felhasználóira, valamint a harmadik országbeli szolgáltatókra és felhasználókra is, amennyiben a rendszert az EU-n belül használják.

Tiltott mesterséges-intelligencia gyakorlatok

Az elfogadhatatlan kockázatú rendszerek tekintetében szigorú tiltó szabályokat tartalmaz a javaslat. Eszerint tilosak például az olyan rendszerek, amik személyek egy meghatározott csoportjának valamilyen sebezhetőségét kihasználják annak érdekében, hogy torzítsák az adott csoporthoz tartozó személy magatartását.

Nagy kockázatú MI-rendszerek

A nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerek meghatározását a tervezet mellékletei tartalmazzák. Ilyen rendszer többek között a légiközlekedés, az emberek biometrikus azonosítása, a kritikus infrastruktúra (pl. víz, gáz, fűtés), az oktatás, az alapvető magánszolgáltatások, vagy a bűnüldözés terén alkalmazott rendszer.

A nagy kockázatú rendszerek használata nem tilos, de szigorú szabályozáshoz kötött. Többek között – a teljesség igénye nélkül – az alábbi kötelezettségeket határozza meg a javaslat az egyes tagállamok, szolgáltatók és akár a felhasználók számára is.

• A nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében kockázatkezelési rendszert kell működtetni
• Részletes műszaki dokumentációt kell naprakészen tartani
• Szigorú nyilvántartást kell vezetni
• Ezeket a rendszereket úgy kell megtervezni és fejleszteni, hogy működésük kellően átlátható legyen ahhoz, hogy a felhasználók értelmezhessék
• A rendszereket úgy kell megtervezni, hogy emberek hatékonyan felügyelhessék
• Ha egy felhasználó a használat során biztonsági kockázatot vél felfedezni, akkor köteles felhagyni a használattal

Egyéb szabályok, kitekintés

A fentieknél alacsonyabb kockázatú rendszerek esetében a javaslat szintén meghatároz bizonyos alapvető követelményeket. Így hangsúlyozza a természetes személyek tájékoztatásának fontosságát. Tehát amennyiben a felhasználó mesterséges intelligenciával kommunikál, akkor arról tájékoztatni kell. Vannak ugyanis bizonyos un. „deepfake” tartalmak, amik rendkívüli módon valóságosnak tűnnek.

Összességében jelenleg csak javaslatról lehet beszélni, nincs egyelőre elfogadott kötelező jogi aktus. Ezért a jogszabály elfogadásáig még sokat változhatnak a rendelkezések. Az kétségen kívül megállapítható ugyanakkor, hogy az Európai Unió határozott célja az MI-rendszerek egységes szabályozása. Ez pedig számos jogalkotói és jogalkalmazói kihívást jelent majd az elkövetkező években.