Mit rontottam el? Az elejét!

Biztosan ismered a mondást, hogy mindent az alapokkal kell kezdeni. Nos ez igaz a jogvitákra, de magára a jogérvényesítésére is. Gondolod, hogy véletlen az, hogy mielőtt nekilátna egy mester a munkának, felméri a terepet, átgondolja milyen módszerrel és mit tud elérni, mi az aminek a megvalósítása kizárt, aztán előkészíti a szerszámokat, megnézi mi áll rendelkezésére, milyen nehézségek várhatóak? Vagyis tudja, milyen eredményhez mire lesz szüksége. Ez nem véletlen, mert ha csak úgy a megbízó elmondása alapján nekiesik mindezek nélkül, akkor a munka közben jön rá, hogy valami nem stimmel, nincs meg a megfelelő eszköze, nem jó módszerrel kezdett bele, vagy éppen az egész munkát így ahogy van lehetetlen elvégezni. Ugyanez igaz akkor is, ha egy kártérítési igényt akarunk megalapozni, vagy ha bármilyen jogvitába ugrunk bele.

Fontosak az első mozzanatok, sőt már az előkészület is

Ahogy az első randin is el tudod szúrni az egészet egy kósza böffentéssel, úgy a jogvita elején, sőt már annak kialakulása előtt is el tudod rontani az esélyeidet, ha valamit nem jól csinálsz. Tegyük fel, kátyúkárod keletkezik, és te másnap elmész egy szakemberhez, felméred a kárt, majd bejelented a közútkezelőnek, vagy az önkormányzatnak. Mit fognak mondani? Bizonyítsd be mikor, hol történt az eset. Ha ezt nem tudod igazolni, nem fognak fizetni, semmilyen felelősséget nem ismernek el. Tehát, ha nem hívtál rendőrt, aki feljegyezte volna, mikor, hol és mi történt, akkor az egészet a nulladik lépésnél elbuktad. És talán helyre sem lehet hozni.

Fontos tehát, hogy minden szükséges bizonyíték rendelkezésükre álljon annak érdekében, hogy egy jogvitából, jogérvényesítésből jól jöjjünk ki.

Ugyanez igaz egy szerződéses jogvitánál is, ha nem írtatok szerződést, vagy rosszat írtatok. Hogy miért fontos, és miért nem egy bonyolult dolog szerződést kötni, az alábbi cikkünkben részleteztük.

A lényeg, hogy egy rövid szerződés is ezerszer jobb, mint a szóban elhangzott megállapodás. És ha azt hiszed régen még ért valamit az adott szó, ma meg már semmit, közlöm, hogy évezredek óta létezik a szerződés fogalma, mert az ókori ember is rájött, hogy a jogvitákat pont, hogy elkerülheti egy jó szerződéssel, nem pedig generálja azokat. Nem arról van itt szó, hogy valami több ezer oldalas, latin kódexet kell papírra vetni, hanem már egy rövid, alapvető adatokat tartalmazó szerződés is jobb, mint a semmi. Ha legalább annyit összeírunk, hogy ki, kivel, milyen szolgáltatásra és mennyiért, már sokkal előrébb vagyunk. Ha egy szerződés tartalmazza a felek adatait, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás alapvető elemeit, már érvényes és sokkal könnyebb bizonyítani, hogy a felek miben állapodtak meg egymással.

Vagyis nem mindegy, hogy egy kárigény érvényesítését úgy kezdjük el, hogy rendelkezésünkre áll minden bizonyíték arról, mikor, hol és mi történt, ki mit csinált, és ebből milyen kár keletkezett, vagy pedig a bizonyítékok szellősen fedik csak le az általunk elmondottakat. Ahogyan szerződéses jogviszonynál sem mindegy, hogy írásos okiratokra, vagy pedig a felek által elmondott, hallott, látott, érzéklet benyomásokra kell támaszkodnunk. Fontos tehát, hogy megfelelően bizonyított legyen a tényállás, akkor tudjuk megtenni az első lépéseket.

Fontosak az első nyilatkozatok

Ha jók az alapok, és megvan minden bizonyíték, ott a szerződés, a jegyzőkönyv, az elismervény, de tényleg minden, ami kell, akkor is el lehet rontani az első lépést, ha nem, vagy nem megfelelően nyilatkozol.

Vannak olyan jogviták, ahol kifejezetten fontos, hogy írásban felszólítsuk a másik felet arra, hogy valamivel hagyjon fel, valamit ne tegyen, vagy fizesse meg az összeget. Sok olyan helyzet van, amikor a jogalkotó előírja, hogy írásban fel kell szólítani a másik felet, és ha ezt nem teszed meg, jogellenes lehet például a későbbi felmondásod. Vannak ilyen szabályok a szomszédok közti, vagy a bérlő-bérbeadó közti jogviszonyokban is, és ha ettől nem tértetek el a szerződésben, akkor könnyedén belekerülhetsz egy jogellenes felmondásba, vagy egy jogellenes intézkedést foganatosíthatsz. De nem indíthatsz pl. cég ellen felszámolási eljárást, ha nem szólítottad fel legalább kétszer, írásban.

Olyan is előfordulhat, hogy ha nem időben vagy nem megfelelő formában nyilatkozol, utólag már nem tudsz vitába szállni az ellenfeleddel, és egy mulasztás miatt elbukhatod az egészet, már az elején, akár helyrehozhatatlanul. Utólag ilyenkor senkit sem érdekel, hogy nem voltál tisztában a jogaiddal.

Egy fizetési felszólítást elintézhetsz egy vállrándítással, de ha már fizetési meghagyást kapsz, még akkor is, ha minden alapot nélkülöz, ellent kell mondanod neki írásban, különben jogerőre emelkedik és perré alakul.

Ha olyan iratot kapsz, ami szerint jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás, de te nem is kaptad meg, akár már végrehajtónál is lehet az ügyed. Ilyenkor mindössze 15 napod van, hogy a közjegyzőnél előterjessz egy kézbesítési kifogást, különben senkit sem érdekel, hogy megkaptad-e annó a fizetési meghagyást, vagy sem.

Ha a munkáltatódtól kapsz felszólítást, és nem indítasz ellene pert 30 napon belül, szintén jogerőre emelkedik, és végrehajtható lesz. Vagyis tudni kell, hogy kitől, mit kaptál és arra jogilag milyen formában tudsz megfelelően válaszolni.

Vagyis vannak olyan helyzetek, amit akkor is el tudsz rontani, ha az alapok jók voltak, de az első nyilatkozatodat nem, vagy nem megfelelő formában tetted meg.

Vagyis láthatod, hogy már a jogvita legelején, sőt még a kialakuló jogvita előtt el lehet rontani olyan alapvető dolgokat, amelyek a későbbi jogvitára döntő hatással lehetnek.