A szerzői jog alapfogalmai

A szerzői jog védelme alá tartoznak az irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, továbbá - az ún. kapcsolódó jogok révén - a felhasználásukkal összefüggő teljesítmények. A szerzői jog legmeghatározóbb törekvése a szellemi alkotás ösztönzése. Ebben a körben keletkeztet személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét képező jogdíjak hivatottak megfizetni a szerzői, alkotói ráfordításokat.

Szerzői jogi védelem övezi például a szépirodalmi műveket, zeneműveket, filmalkotásokat, festést, szobrászat útján létrejött alkotásokat, valamint védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok. Mindezek mellett a szerzői joghoz szorosan fűződő szomszédos jogi teljesítmények is védelemben részesülnek, mint a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai egyaránt.

A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege hozza létre. Egyéni, amennyiben több kifejezésmód közül a szerző egy sajátos verziót választ és eredeti, ha azt maga a szerző hozza létre, nem pedig lemásol egy, már meglévő dolgot. Az egyéniségre és eredetiségre vonatkozó követelmény ugyanis az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére vonatkozóan kell, hogy megvalósuljon.

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdődően, a törvény ereje révén jön létre. Nincs szükség hatósági eljárásra, bejegyeztetésre, azaz a jogi védelem kialakulásának nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

A szerzői művet a szerzői jog kizárólag a vonatkozó jogszabályban (Szjt.) meghatározott ideig védi, mely alapján az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ezt jelenti a védelmi idő.

A mű felhasználására többségben a szerző engedélyével kerülhet sor, mely fejében a szerzőt főszabály szerint ellenérték illeti meg. A szerző engedélyéhez kötött felhasználási esetek például: a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással. Az főbb szabad felhasználási esetek például: idézés, átvétel, magáncélú másolat.

Abban az esetben, ha a szerzői jogainkat megsértik peren kívül, polgári perben vagy esetenként feljelentéssel (pl. bitorlás esetén) kereshető jogorvoslat.