Ön itt áll:
2024. július 29.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. július 29. ( 66 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkáltató jogai közé tartozik az, hogy a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése vagy magatartása, vétkes kötelezettségszegése esetén különböző fegyelmezési módszereket bevethet. Ezeket a munkajog hátrányos jogkövetkezményeknek hívja, megállapításuk pedig konkrét feltételekhez kötött.
Fontos, hogy hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának csak akkor van helye, ha a munkaviszony létesítésekor kollektív szerződés vagy munkaszerződés ezt megállapítja, tehát a felek ebben kifejezetten megállapodnak. A gyakorlatban tipikusan a munkakör vagy az alapbér módosítása a munkaviszonyt érintő hátrányos jogkövetkezmények, de erkölcsi jellegű hátrányos jogkövetkezmény is kiköthető, például megrovás vagy figyelmeztetés, utóbbi azonban speciális kategória.
Amennyiben az első feltétel, tehát a szerződésben rögzítés teljesül, úgy tovább vizsgálandó a munkavállaló vétkes munkaszerződést szegő magatartása. A hátrányos jogkövetkezmény megállapítása esetén figyelemmel kell lennie ugyanis a munkáltatónak az arányosságra: a kötelezettségszegés súlyának arányban kell állnia a jogkövetkezmény szükségességével. Ezen körülményt mindig esetileg, az összes körülményt mérlegelve kell meghatározni. Számíthatnak pl. a munkaviszony során tett nyilatkozataik, hozzáállásuk is.
Fontos munkavállalói garancia, hogy a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása a személyiségi jogokat, a munkavállaló emberi méltóságát nem sértheti. Nincs helye pl. megszégyenítésnek a megrovás szóbeli ismertetése során, vagy a munkáltató nem hozhatja nyilvánosságra az elkövetett kötelezettségszegést és a hátrányos jogkövetkezmény megállapításának tényét a munkahely hirdetőtábláján.
Amennyiben pedig a megállapított jogkövetkezmény vagyoni hátrányt jelent, annak mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét.
A hátrányos jogkövetkezményt alkalmazásakor írásba kell foglalni és indokolni kell, még abban az esetben is, ha pl. szóbeli megrovásról van szó. Ez magában foglalja a kötelezettségszegés valós megjelölését. Kiemeljük, hogy az írásba foglalásnak tartalmaznia kell ún. jogorvoslati kioktatást is, amely arról tájékoztatja a munkavállalót, hogy amennyiben a hátrányos jogkövetkezménnyel nem ért egyet, akkor hol és milyen határidőn belül kezdeményezhet jogvitát.
Keretszabály, hogy a munkáltató 15 napon belül köteles megállapítani a hátrányos jogkövetkezményt. A határidő akkor indul, amikor a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésértől a munkáltató tudomást szerez. Egy éven túl viszont már nincs helye hátrányos jogkövetkezmény kilátásba helyezésének, még akkor sem, ha a tudomásszerzésre egy éven túl került sor (ún. objektív határidő). Ez alól kivétel, ha a munkavállaló bűncselekményt követett el.
Gyakori félreértésre ad okot az, hogy a munkáltatónak feltétlenül hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmaznia, mielőtt – ugyanazon indokok alapján – felmondást közöl a munkavállalóval.
A vétkes kötelezettségszegés észlelésekor a munkáltató alapvetően eldöntheti, hogy arra miként reagál: megszünteti a munkaviszonyt, vagy fenntartja azt és a kollektív- vagy munkaszerződésben biztosított hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz. Azt azonban nem teheti meg, hogy ugyanazon magatartás miatt hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, illetve felmondást is közöl.
Annak viszont már nincs akadálya, hogy több, ismétlődő jellegű vétkes kötelezettségszegés esetén (például a munkavállaló rendszeresen elkésik munkakezdéskor) először hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, majd amikor az ismételten bekövetkezik, megszünteti a munkaviszonyt.
A munkáltató által megállapított hátrányos jogkövetkezményt a munkavállaló 30 napon belül kifogásolhatja amennyiben nem ért egyet a jogosságával, és munkajogi jogvitát kezdeményezhet. Amennyiben az írásba foglalt hátrányos jogkövetkezmény nem tartalmaz jogorvoslati kioktatást, úgy ez az időtartam 6 hónapra hosszabbodik.
Végezetül kiemeljük, hogy a figyelmeztetés jogi jellegét tekintve speciális jogintézmény, mely a bírói gyakorlat alapján nem minősül a törvényben megállapított hátrányos jogkövetkezménynek. A figyelmeztetés alkalmazásának részleteiről külön cikkben írunk.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
