Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. július 10. ( 138 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A gyámság jogintézménye különösen fontos szerepet játszik a hatályos családjogi szabályozásunkban. A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A házasságkötés révén megszerzett nagykorúság esetét kivéve kiskorúnak az a személy számít, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Ez előtt az életkor betöltése előtt ugyanis a kiskorú többségében még nem éri el azt a testi, szellemi és erkölcsi fejlettségi szintet, amellyel rendelkezve önállóan képes lenne magát ellátni. Mindebből adódóan a kiskorúnak eltérő, mértékű nevelésre, gondoskodásra, valamint vagyonának megfelelő kifejezetten a kiskorú érdekében történő kezelésére és ügyei vitelében való képviseletre van szüksége. Ezeket a feladatköröket főszabály szerint a kiskorú szülője köteles ellátni a szülői felügyelet teljesítése révén. Találkozhatunk azonban olyan esetekkel, amikor a szülő vagy önhibáján kívül, vagy saját hibájából, azonban nem képes ellátni a fent megjelölt feladatait. Ekkor a gyámság jogintézménye nyújt megoldást a felmerült élethelyzetre. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró jogintézmények: abban az esetben, ha a gyermek szülői felügyelet alatt áll, úgy nem lehet gyámja, ellenkező esetben ugyanakkor jogában áll, hogy részére a gyámhatóság a legrövidebb úton megfelelő gyámot rendeljen.
A Polgári Törvénykönyv szélesíti a gyám kötelezettségeinek körét, hozzárendelve ahhoz a nevelési kötelezettséget, mely arra vezethető vissza, hogy a Polgári Törvénykönyv a gyámságot a szülői felügyelethez kívánja minél jobban közelíteni. A Ptk. különös hangsúllyal tekint a családi létre, annak védelmére továbbá kifejti, hogy a törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját biztosítva szükséges eljárni. Ez a rendelkezés egyaránt indokolja a gyám feladatköreinek a nevelési kötelezettséggel való kiszélesítését. Ennek révén jelentősebb hangsúlyt kap, ugyanis a gyámnak a gyermek felé megkövetelt gondozási és nevelési kötelezettsége, – mely a gondnok tevékenységétől megkülönbözteti – valamint az a követelmény, hogy a gyermek lehetőleg családi környezetben nevelkedhessen.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.