A hagyatéki eljárás tempója

Sajnos sokan tapasztalhatták már, hogy a hagyatéki eljárás lassan, döcögősen, hónapokig, sőt gyakran egy évig is elhúzódva folyik le. Ez több szempontból sem szerencsés. Egyrészt az örökösöknek még hónapokon át feltépi a fájó sebeket, így nehéz lezárni a gyászidőszakot, de jogi szempontból nem ez a probléma. A probléma a hagyatéki eljárás viszonylagos lassúságával az, hogy az örökös egyfajta „béna kacsaként” gyakorlatilag alig tud rendelkezni az örökség felett. Vagyis nem, illetve korlátozottan tud rendelkezni azzal a vagyonnal, amit tulajdonképpen már a halál pillanatában megszerzett. Ez nem véletlenül van így, hiszen ez a szabályrendszer gyakorlatilag védi a hagyatékot az illetéktelenektől, biztosítja, hogy az örököljön, és az vegye birtokba a hagyatékot, akinek arra joga van. Ugyanakkor a hozzátartozók dolgát igencsak megnehezíti, és kellemetlen helyzeteket okoz.

Tulajdonképpen mi szükség van a hagyatéki eljárásra? Miért lenne őskáosz, ha nem létezne? És miért ennyire lassú, főleg ahhoz képest, hogy nem egy bonyolult eljárásról van szó?

Kapsz is örökséget, meg nem is…

Kezdjük a legelején. Ha csak a polgári jog alapszabályait nézem, nem lenne szükség hagyatéki eljárásra, mert az örökség a halál pillanatában átszáll az örökösökre, és ehhez nincs szükség a hagyaték átadásának procedúrájára. Vagyis az örökséget, minden hagyatéki vagyontárgy tulajdonjogát az örökös abban a pillanatban megszerzi, amikor az örökhagyó meghal. Ennek ellenére az örökösök azt tapasztalják, hogy a bankszámlához nem férnek hozzá, a közműveket nem tudják átíratni, ügyeket nem, vagy csak komoly bürokratikus harcok árán intézhetnek mindaddig, amíg a hagyaték átadása meg nem történt.

Mi ennek a nehezített pályának az oka?

Ha azt gondoljuk, hogy ez az egész procedúra az örökösök dolgának megnehezítésére jött létre, akkor nagyon tévedünk. Képzeljük csak el, ha nem lenne hagyatéki eljárás, mi történne a hagyatékkal? Aki kapja marja alapon a rokonok, ismerősök barátok elosztanák a vagyont?

Mondhatnánk, hogy nyilván nem, hiszen megvannak a törvényes öröklés szabályai, a jogszabály részletesen levezeti, mikor ki örököl az örökhagyó után. A jogalkotó felállít egy öröklési rendet, kvázi egy sorrendet, valahogy így: gyermekek és/vagy házastárs, szülők, testvérek, távolabbi rokonok, ulti partner stb.

De mi van akkor, ha az örökhagyó végrendeletet hagyott? Vagy valaki az örökséget visszautasítja, elajándékozza, vagy esetleg meghal az örökhagyó halála után nem sokkal? Vagy ha egy örököst nem találnak meg, nem veszi birtokba a hagyatékot, nem viseli a terheit stb. Vagy épp ellenkezőleg, amikor az egyik örökös – aki legközelebb volt a tűzhöz – minden birtokba vesz, gyorsan el akarja költeni a pénzt a számláról, kizár mindenki mást. Kell tehát egy eljárás, ahol egy jogszabályokat jól ismerő személy – nálunk közjegyző – megvizsgálja, hogy kik a potenciális örökösök, mi maradt az örökhagyó után, ki mit kap stb. Meg kell vizsgálni, hogy végrendelkezett-e az örökhagyó, és ha igen, akkor kinek mit juttatott. Számításba kell venni, van-e érdemtelen örökös, vagy nem akarja-e valaki visszautasítani az örökséget, és ha igen, akkor ezek helyén ki örököl?

Addig viszont, amíg ezt megvizsgálja a közjegyző, addig mi legyen a hagyatékkal? Hiszen hiába vagyok én az örökhagyó egy szem gyermeke, lehet, hogy minden vagyonát egy végrendelettel a szomszéd nénire hagyta, és engem kitagadott. Ez esetben milyen alapon rendelkezhetnék én a vagyona fölött a hagyaték átadásáig.

Nos, ha nem is ennyire drámaiak a szituációk általában, de mégis valahogy védeni kell a hagyatéki vagyont attól, hogy akármelyik örökös, pusztán helyzeti előnyénél fogva rátegye a kezét az egészre. Ez logikus, de akkor miért tűnik felesleges macerának ez az eljárás?

Miért tűnik az örökösök csuklóztatásának az eljárás?

Nos a kellemetlenség nem a hagyatéki eljárással, hanem annak elhúzódásával, és a közben felmerülő bürokratikus rémálommal van. Nem az szokott kellemetlenséget okozni az örökösöknek, hogy össze kell állítani egy leltárt, nyilatkozni kell az ismert vagyontárgyakról, el kell menni a közjegyzőhöz, meg kell egyezni ki mit kapjon. Sőt gyakran már az örökösök annak is örülnek, ha egy jogban járatos ember elmondja nekik, ki mire jogosult, és a közjegyző levezeti, hogyan fog alakulni az öröklés sorrendje.

A gond inkább azzal van, hogy minden egyes fentebb felsorolt cselekmény között hónapok telnek el, és mindaddig az örökösökre rengeteg bürokratikus vesszőfutás vár. Nem tudnak elintézni jóformán semmit az elején, mert sokszor még a halotti anyakönyvi kivonat is hónapok múlva érkezik meg.

Problémát okozhat a közműszámlák fizetése az örökhagyó után, pláne, ha nem csekken, hanem elektronikusan intézte a megboldogult. Gyakran nem állnak szóba az örökösökkel a szolgáltatók, hogy el tudják intézni a csekkes befizetést, és ezzel többletköltségek, kellemetlenségek keletkezhetnek. Ha nem volt kedvezményezett a bankszámlán, akkor nem férnek hozzá az örökhagyó számlájához, és saját zsebből kell megelőlegezniük a temetés költségeit is, ami manapság nem kis összeg. Ha az örökhagyó nem saját ingatlanban lakott, problémát okozhat az ingóságok elszállítása, őrzése, az ezzel kapcsolatos ügyintézés is. A gépjármű kapcsán felmerülnek a használat gyakorlati problémái is, mert senki sem szeretné, ha kellemetlensége lenne abból, hogy egy elhunyt nevén lévő járművel furikázik, de átíratni nem lehet, amíg a hagyatékot át nem adták. Vagyis mindezek hónapokon át hátráltatják az örökösöket, plusz költségeket, és egyéb kellemetlenségeket zúdítanak rájuk.

Valljuk be, a legtöbb családban nincs királydráma, így jó eséllyel a legközelebbi hozzátartozók (az örökhagyó gyermekei, vagy özvegye) érzik azt, hogy csuklóztatják őket, bárhová is fordulnak ügyintézésért. Mindez nem lenne ennyire legendásan kellemetlen helyzet, ha a hagyatékot pár hét, vagy hónap alatt átadnák, de nem ritka a fél éves, egy éves eljárás is. Ennek oka lehet a közjegyzők túlterheltsége, de a törvényi határidők is lehetővé teszik a csúszásokat.

Arról, hogy hogyan érdemes halál esetére rendelkezni a bankszámláról, meghatalmazásokról, illetve hogyan tud az örökös bizonyítványt kérni a hagyatékkal kapcsolatos ügyintézéshez, külön cikkünkben írtunk.