Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni a téma kapcsán, hogy mennyire fontos kitölteni a kék-sárga baleseti bejelentőpapírt a közlekedési balesetet követen. A szó elszáll, a károkozó ígérete pedig semmit nem ér, ha egyébként nem marad papír a történtekről. Lehet, hogy szemmel láthatólag csak egy kis karcolásról van szó, de a kárszemle során egyéb sérülések is napvilágot láthatnak. Utólag pedig már a legtöbb fél vonakodik „szóba állni”, nemhogy papírra vetni és kitölteni a balesetet igazoló nyomtatványt.
Ha papír nincsen nálunk sem probléma, már mobiltelefonos applikáción keresztül is kitölthető a kárbejelentő űrlap. Ha nincsen semelyik félnek sem papír alapú nyomtatványa és telefonon sem tudják rögzíteni az adatokat, egy sima papírra tollal/ceruzával felírt adatok ÉS aláírás is ugyanazon jogi erővel bír ebben az esetben.
A közlekedési helyzet „érzelmi háttere”
Egy baleset bekövetkeztekor mindegyik fél felfokozott állapotba kerül. A felek hezitálnak, haza akarnak menni, úgy vannak vele majd lesz valahogy, vagy majd holnap megbeszéljük. Mindannyian máshogy reagálunk, valaki teljesen átlátja a helyzetet és nyugodt, megfontolt döntést tud már a helyszínen hozni.
Az is természetes reakció viszont, ha összekavarodnak a gondolatok a sofőr fejében: hogy történt a baleset, mit csinált éppen stb. A helyzeten nem segít a helyszínen lévő többiek „segítő” szándéka sem: a másik érintett sofőr, esetleg a tanúk elkezdik az érzelmi befolyásolást, elbizonytalanítják, talán még meg is győzik az adott sofőrt arról, hogy nem teljesen úgy történt a baleset, ahogyan arra ő emlékszik és ahogyan a bejelentő papíron fel akarják tüntetni az adatokat, köztük a felelőst is.
Rendőri intézkedés?
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy pontosan mi történt, vagy egyszerűen rossz érzetünk támad az egyeztetés során, túl sok a rizsa stb., hiába ismeri el a felelősségét a másik fél és még megbízhatónak is tűnik, inkább hívjunk rendőrt. Ilyenkor fordul elő még többször az, hogy a károkozó nagyon siet, késésben van – lehet, hogy mi is –, nincsen erre idő, meg hát amúgy is elismeri, akkor minek rendőr? Inkább töltsünk ott több időt, de készüljön egy rendőrségi jegyzőkönyv is, ha a körülmények azt diktálják.
Önmagában a baleseti kárbejelentő célja nem a felelősség tisztázása, sokkal inkább az adatok rögzítése, a gépjárművek helyzetének megállapítása. A gépjármű-felelősségbiztosító feladata lesz az, hogy a felelősséget megállapítsa a kárbejelentő és egyéb bizonyítékok, valamint a kárszemle alapján. A felelősséget elismerő nyilatkozat visszavonható, de a „meggondoltam magam” esetnél az sem utolsó szempont, hogy milyen körülmény változott, a károkozó milyen indokokat hoz fel arra, hogy először elismeri, majd visszavonja a felelősségét a károkozásban.
A biztosítók játszmája
Sőt, a biztosító a baleseti bejelentőn leírtakat, vagy akár az egyik fél felelősséget elismerő nyilatkozatát felülbírálhatja. Sokszor gépjármű-forgalmi szakkérdés a baleset pontos rekonstruálása. A biztosító a szakértője álláspontjára hagyatkozva akár mentesülésre is hivatkozhat, hiába van egy felelősséget elismerő nyilatkozat valamelyik sofőrtől. A másik fél felelősségbiztosítója a magatartásával pedig szintén megnehezítheti a sokszor egyébként sem egyszerű tények tisztázását.
Amennyiben a károkozó utóbb visszavonja a felelősségét elismerő nyilatkozatot, az egyéb bizonyítékok mellett még nem veszett az ügy. Tanúk, helyszínen készült fényképek, esetleg közterületi kamera vagy fedélzeti kamera alapján a baleseteket utólag is rekonstruálni lehet. Ebből kifolyólag tanácsoljuk, hogy ha egyedül utaztunk, vagy a semmi közepén történik a baleset és senki más nem volt a környéken, inkább hívjunk rendőrt, mindkét fél érdeke lesz.