Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. május 28. ( 180 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Napjainkat tekintve a paraméterek átrendeződtek, ugyanis a munkavállalók kevésbé lojálisak egy adott munkáltatóhoz, sokkal könnyebben lépnek ki az adott munkaviszonyból és közölnek felmondást a munkáltatóval, mint korábban. Ennek egyik oka, hogy a mai társadalmunkban nagy szerepet kap az egyén középpontba helyezkedése, a személyiség megélése, és a teljesítményorientált látásmód mely társadalmi „irányzat” elengedhetetlen velejárója, hogy az emberek a saját szakmájukban a leginkább szeretnének kiteljesedni. Ennek a folyamatnak szükséges velejárója a munkavállalói felmondások megnövekedése. Előfordul azonban, hogy a felmondási idő lejártáig nem talál a delikvens újabb munkahelyet, erre az esetre segítségként van jelen az álláskeresési járadék.
Álláskeresőnek kell tekinteni azt a személyt, akit álláskeresőként egy fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, valamely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál nyilvántartásba vettek, tehát rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges jogi és egyéb feltételekkel. Az álláskereső nem végezhet tanulmányokat oktatási intézmény nappali tagozatán, továbbá nem lehet jogosult öregségi nyugdíjra, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, valamint – az alkalmi munkát kivéve – nem részesedhet egyéb keresőtevékenységből származó jövedelemben. Az álláskeresőnek szükséges együtt működnie az állami foglalkoztatási szervvel, mint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, járási hivatalainak foglalkoztatási osztályaival.
Abban az esetben, ha valamely munkanélküli az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal bír, úgy minden tíz ledolgozott napot követően egy napi álláskeresési járadékra lesz jogosult. Mindezek alapján az ellátásra való minimális jogosultság 36 nap, a maximális pedig 90 nap.
A törvény rendelkezései szerint az álláskeresési járadék maximum 90 napig folyósítható, mértéke pedig a korábbi átlagkereset 60%-a, amely azonban nem lépheti túl a kötelező legkisebb munkabér 100%-át.
A járadék összegét a személy álláskeresővé válása előtti négy naptári negyedév átlagkeresete alapján számítják ki. Abban az esetben, ha az álláskeresőt több munkáltató is foglalkoztatta ezen időszak alatt úgy, a járadék összegének alapját valamennyi munkáltatótól származó kereset átlaga jelenti. Létezik olyan eset is, amikor az álláskereső átlagkeresetét nem lehet kiszámítani, a járadék összegének alapját ekkor a nemzeti minimálbér 130%-a adja meg.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.