Háromszorosára nőtt a földvédelmi járulék zártkertek vonatkozásában

A zártkerti ingatlan egy szocializmus idejéből ránk maradt jogintézmény, ami több kérdést vett fel, mint amennyit megválaszol. Jelentősen bonyolítani tudja az ingatlanok használatát. Egy friss változás következtében már nem csak bonyolultabb, hanem drágább is lesz az ilyen besorolású ingatlanok sorsa.

A mai napig hivatalosan több mint 150 ezer embert érint a zártkerti ingatlanok ügye, mivel ennyien élnek ma is ilyen bizonytalan jogi állapotú ingatlanban. Ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen januártól háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy egy zártkerti ingatlan átminősítése többszázezer forintos áldozat lehet (átlagos méretű ingatlan esetén).

A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg és így szól:

Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.

A hivatkozott törvény 1987-ig volt hatályos, amit követően 1994-ben a telekkönyvi besorolás is megváltozott. A zártkerteket besorolták a külterületi ingatlanok közé, de a mai napig van olyan tulajdoni lap, amin zártkerti ingatlan ként van feltüntetve az adott ingatlan.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól. Az átminősítésre ma is van jogi lehetőség, de csak meghatározott esetben. Akkor lehetséges, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld. Amennyiben a tulajdonos át kívánja minősíteni az ingatlanát meg kell fizetnie az úgy nevezett földvédelmi járulékot. A mostani változás folytán ez a járulék drágult drasztikus mértékben. Tavaly decemberben ugyanis az Országgyűlés módosította földtörvényt, amely – egyéb intézkedések mellett – háromszorosára emelte a földvédelmi járulék összegét.

A miniszteri indoklás szerint:

A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.

A járulék mértéke a törvényben meghatározott táblázatban szereplő érték, illetve az adott ingatlan aranykorona-értékben meghatározott szorzata. A minimális mértéke 60 ezer forintban került meghatározásra. A hatályos, aktuális tulajdoni lap tartalmazza az I. részben (leíró rész) a pontos aranykorona-értéket, így könnyen kiszámolhatja mindenki mennyibe fog kerülni neki az átminősítés.

Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése.