Képzeljük el a következő forgatókönyvet. Lakásunkat már két éve bérbe adtuk, minden rendben van a bérlővel, határidő előtt befizeti a költségeket és gyakran egyeztetünk az ingatlannal kapcsolatos ügyekről.. Az egyik hónapban azonban szokatlanul késedelembe esik. Eltelik egy hét a határidőhöz képest, de még mindig nem érkezett meg a lakbér. Türelmesek vagyunk, írunk egy SMS-t, de három napig ugyanúgy semmi. Írunk egy email-t, próbáljuk elérni telefonon, a bérlő egyikre sem reagál. Már a hónap második felében járunk, végül személyesen elmegyünk az ingatlanhoz és ott próbáljuk meg elérni őt. Csengetünk de semmi válasz, bemegyünk az ingatlanba, mindent rendben találunk. Megkérdezünk két szomszédot: nem szokták gyakran látni a bérlőt, de az utóbbi hetekben feltűnően semmilyen életjelet nem tapasztaltak felőle.
Életjelek… Elkezdünk aggódni, az elkésett lakbéren felül nyilván megfordul a fejünkben, hol lehet a bérlőnk? Teleragasztjuk a lakást figyelemfelhívással, hogy haladéktalanul jelezzen nekünk a bérlő. Öt napot akartunk várni, de a harmadik napon már igazán rossz érzésünk van. Mit tehetünk, mit kell tennünk?
Az eltűnés bejelentése
Jogszabály ugyan nem támaszt velünk szemben olyan kötelezettséget, hogy pl. „a szokatlanul hosszú idő óta eltűnt személyt a rendőrségen be kell jelenteni”, erkölcsi oldalról viszont meg kell hogy szólaljon bennünk a vészcsengő, mi van ha baj történt? A 2013. évi LXXXVIII. törvény (Körtv.) alapján a rendőrség a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek a körözését rendeli el, akinek eltűnését a rendőrségen bejelentették. Elsődlegesen tehát a rendőrséghez kell fordulnunk.
A keresés megindításakor nagyon fontos lesz a minél pontosabb személyleírás, és hogy mikor hallottunk utoljára felőle, mire lettünk figyelmesek stb. Az is lehet, hogy a hatóság saját maga észleli valamely személy eltűnését, ilyenkor hivatalból elrendelik a körözést.
Azt, hogy mikor kell eltűntnek tekinteni az ismeretlen helyen levő személyt, a fenti törvény határozza meg, pl. az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható, az eltűnés természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben, vagy a rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben.
A bejelentést vagy az észlelést követően azonnal el kell rendelni a körözést, ilyenkor felkerül az érintett a Körözési Nyilvántartási Rendszerbe, ennek pontos szabályait és adminisztrációját a Körtv. rendezi. Az adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, a rendőrség weboldalán bárki rákereshet erre. Az adat bekerül a Schengeni Információs rendszerbe is, ezáltal határon átnyúló nyomozásról van szó.
Ha külföldi állampolgár eltűnését jelentik be, a hatóság haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerinti konzuli képviseletet. Ez fordítva is igaz, magyar állampolgár külföldi eltűnése esetén szintén így járnak el az illetékes hatóságok.
Nyomozás az eltűnt személy felkutatásában
A különböző nyilvántartásokból és a rendőrségi adatbázisból nagyon sok adat kinyerhető, így a legjobb esetben rövid időn belül előkerül az eltűnt személy. A rendőrség számbaveszi a lehetséges tartózkodási helyeket, információt szerez be és rögzít az érintett személlyel kapcsolatosan. A Rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy az eltűnt személy megtalálásának érdekében a rendőrség nyilvánosan díjat tűzzön ki. A körözés végrehajtása során pedig titkos információgyűjtést is folytathat a hatóság, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a körözött személy hollétére információ megszerzése várható.
Számok
Cikkünk megírásakor 2405 eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyt tart nyilván a Körözési Nyilvántartás. Ha a keresés nem vezet eredményre, a rendőrség a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével eltűntnek nyilvánítja. Ezzel a körözési eljárás még nem fog lezárulni, legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés megtétele. Ha az eltűnt személy megkerül, három napon belül törlik adatait a nyilvántartásból. Ha sokáig nincsenek nyomok, a körözés elrendelésétől számított 90 év múlva törölhetőek először a közérdekű adatok a nyilvántartásból. Ha pedig az eltűnés óta öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna, az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja.
Összegezve
A bérlőnk eltűnése példától eltekintve, ha közelebb álló ismerősünk vagy családtagunk eltűnéséről van szó, a rendőrségi bejelentés mellett akár magánnyomozó megbízásáról is dönthetünk a célszemély mihamarabbi előkerítése érdekében. Az idő múlása nem kedvező körülmény, minden eset egyedi, bíznunk kell abban, hogy a hatóságok mindent megtesznek, hogy az eltűnt személyt megtalálják.
Vissza a hírekhez
