Ön itt áll:
2024. április 30.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. április 30. ( 205 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A kötelesrész, mint jogintézmény öröklés esetén játszik jelentős szerepet, mint egyfajta kötelmi igény. Az alábbiakban kiderül, pontosan kik a kötelesrész jogosultjai, mekkora annak mértéke, mi a rendeltetése és hány év alatt évül el maga a kötelesrészi igény.
Az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője jogosult kötelesrészre, amennyiben az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Az említett sorrend a jogszabály alapján szigorúan betartandó.
Ptk. 7:82. § [A kötelesrész mértéke]
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Mindezek alapján minden kötelesrészre jogosultnak csak a hagyaték azon részére vonatkozóan lehet kötelesrészi igénye, amelyet egyébként ő örökölne a törvényes öröklés rendje alapján.
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak a törvény szerinti minimumrészesedése a hagyatékból és a hozzászámított más vagyonból.
Fontos, hogy a kötelesrész nem örökség, hanem hagyatéki tehernek minősül, ahogyan a kötelesrészre jogosult sem örökös, hanem hagyatéki hitelező, továbbá az arra vonatkozó igényt hivatalból nem, kizárólag kérelemre veszik figyelembe (többek között a közjegyző is a hagyatéki eljárás során) a Polgári Törvénykönyv értelmezése szerint.
Tekintettel arra, hogy a kötelesrész iránti igény nem öröklési igény, hanem kötelmi igény így annak érvényesíthetőségének elévülési ideje az általános elévülési időhöz igazodva 5 év. Ezzel a rendelkezéssel a Polgári Törvénykönyv a korábbi bírói gyakorlatot emelte törvényerőre.
Összefoglalva a kötelesrészi igény egyfajta társadalmi elvárás az örökhagyóval szemben, hogy legközelebbi hozzátartozóiról gondoskodjon, függetlenül attól, hogy életében milyen viszonyt ápolt velük. Legfontosabb szerepe abban az esetben van, ha az örökhagyó úgy végrendelkezik, hogy a törvényes örököseire nem hagy semmit vagy vagyonát már életében szétoszotta, emiatt a hagyatékban nem marad semmi.
Címkék:
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
