A vagyont érintő kényszerintézkedések az érintettek bizonyos vagyoni jogait, valamint esetenként más személyiségi jogaikat korlátozzák. Ilyenek az alábbi kényszerintézkedések:
A hatályos Be. szabályai szerint vagyont érintő kényszerintézkedés
- a kutatás,
- a motozás,
- a lefoglalás,
- a zár alá vétel és
- az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.
Kutatás
A kutatás a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. Köznyelvi megfogalmazásban házkutatásnak is hívják.
A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el határozatban. Bizonyos esetekben (például közjegyzői iroda átkutatására) bírósági döntés szükséges.
A kutatást az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani. Az ingatlan, vagy jármű tulajdonosa/birtokosa/használója köteles a határozat felmutatását követően a nyomozó hatóság tagjainak biztosítani az eljárási cselekmény lefolytatását. A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.
Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható.
Motozás
A motozás az érintett ruházatának és testének az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható. A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el, itt tehát nincs bírói kompetencia.
A kényszerintézkedés sajátossága miatt fontos garancia, hogy a motozás nem történhet szeméremsértő módon. A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti. A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit nem sérti.
A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet jelen.
Lefoglalás
A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet. A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
A lefoglalást birtokba vétellel, a megőrzés más módon történő biztosításával, az érintett őrizetében hagyással, vagy elektronikus adat esetében az eljárási törvényben meghatározott speciális módon lehet végrehajtani.
A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot főszabályként annak kell kiadni, aki a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel. Ha nincs ilyen személy, akkor a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be. Ha ilyen személy sincs, akkor a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.
Zár alá vétel
Zár alá vétel rendelhető el
- a dologra,
- a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
- a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,
- bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
- bármely más vagyoni jellegű követelésre
Látható tehát, hogy a zár alá vétel tágabb körben rendelhető el, mint az elkobzás. Ez ugyanis általános vagyonra terjed ki, míg előbbi csak meghatározott vagyonelemekre.
Ha van olyan közhiteles nyilvántartás – pl. ingatlan nyilvántartás – amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, akkor közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéssel kell végrehajtani. Egyéb esetben a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezetet kell kijelölni
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető
- az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy
- az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.