A játék történetének legnagyobb nyereményét jelentette az, hogy 2024. február 24. napján egy játékos telitalálatos szelvényt adott fel. A szerencsésnek 2024. május 25. napjáig van ideje jelentkezni a Szerencsejáték Zrt. ezen célra fenntartott titkos bejelentési csatornáján. Amennyiben a meghatározott határidőig nem jelentkezik, akkor a szolgáltatási szerződési feltételek értelmében elveszíti a nyeremény beváltásának lehetőségét a nyertes.
Az Ötöslottó fennállása alatt közel 3500 sorsolást tartottak meg. Ötmilliárd forintot meghaladó összeg mindössze két alkalommal fordult elő (2003 és 2015). A mostani nyeremény pedig abszolút rekordnak számít a 6 milliárd forint feletti összeggel.
90 napon belül jelentkezni kell
A sorsolástól számított 90 napon belül köteles jelentkezni a nyertes a játékhoz tartozó szabályzat alapján a nemzeti lottótársaságnál. Érdekesség, hogy a 300 millió forintot meghaladó nyeremények vonatkozásában a Szerencsejáték Zrt. külön telefonszámot tart fenn a játékosok számára, ahol megtehetik bejelentkezésüket, illetve egy dedikált munkatárs segíti őket anonimitásuk megőrzésében. Amennyiben a beazonosítás sikeres, a személyes adatok egyeztetését követően megkezdődhet a kifizetési eljárás.
Tiszta játék
A Szerencsejáték Zrt. minden sorsolási eszközét a Budapest Főváros Kormányhivatala Mechanikai Mérések Osztálya engedélyezi és hitelesíti. A hitelesítési eljárásra 2 évente kerül sor kötelező jelleggel. Az eljárás során ellenőrzik a sorsoláshoz használt számgolyók fizikai tulajdonságait, például a golyók átmérőjét, a színüket, vagy azt, hogy össze lehet-e őket nyomni, esetleg lehetséges-e vízzel átitatni őket. Természetesen eltérő paramétereket vizsgálnak a kézi és gépi golyóknál. Az ellenőrzéseket követően a számgolyókat leplombálva adják át a Szerencsejáték Zrt-nek. A plombát ezt követően kizárólag közjegyző jelenlétében lehet feltörni, illetve közjegyző jelenlétében használhatják az eszközöket. Sorsolás után a közjegyző újra lezárja a golyókészleteket. Azt, hogy a sorsolási eszközöket ennek megfelelően kezeljék, illetve, hogy hitelesített eszközöket használják-e a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is rendszeresen ellenőrzi. Ezen kívül Sorsolási Bizottság is ügyel a személyi és technikai feltételek meglétére, a szabályok betartására, a sorsolások biztonságos lebonyolítására, illetve arra, hogy a sorsolás eredménye eljusson a Szerencsejáték Zrt. központjába.
Lottóturizmus
Megfigyelhető, hogy amikor magasabb összeget üt meg egy lehetséges főnyeremény, akkor a környező országok határmenti lakosai aktivizálják magukat és átkelnek a határon azért, hogy lottószelvényt vásároljanak. A román és ukrán határ mellett is érezhető a lottóturizmus fellendülése, ami mind a határon túli vásárlók számában, mind pedig a vásárlás összegében megmutatkozik. Fontos szabály, hogy a Szerencsejáték Zrt. kizárólag Magyarországon vezetett, Magyarországon működő bankfiókban vezetett számlára utalással tudja kifizetni a nagyobb összegű nyereményeket forint alapon, lakossági számlára (Eurojackpot esetében euró alapú lakossági deviza bankszámlára).
Lottózhat egy cég?
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezései kimondják, hogy a játékban résztvevő játékos kizárólag 18. életévét betöltött természetes személy lehet, így a vállalkozások nem játszhatnak, csak magánszemélyek.
Számos kérdés merülhet fel, pl. mi van abban a helyzetben, ha céges telefonról adnak fel lottószelvényt? Ebben az esetben sem lesz a gazdasági társaság a lottószelvény tulajdonosa, de a lottózó magánszeméllyel a társaságnak elszámolási kötelezettsége keletkezik. Számvitel szempontjából ilyenkor számfejthető a költség a felek között fennálló jogviszony alapján (munkaviszony esetén a lottózásra kifizetett érték nettó munkabérnek fog minősülni), vagy továbbszámlázható magánszemély felé közvetített szolgáltatásként (egyforma összegű bevételünk és kiadásunk keletkezik, ami eredménysemleges – az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól a továbbszámlázott tétel).
Adóteher
A Kormány 2023. év végén benyújtott 187 oldalas adótervezetében többek között adómentessé tennék a számsorsolásos szerencsejátékokból származó nyereményeket. A konkrét szövegrészlet így szól a tervezetből:
„A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.”
A döntés időközben megszületett, így az Országgyűlés határozata alapján, 2024. január 1-jétől a lottónyeremények mentesek lesznek a személyi jövedelemadó alól. Az eddigi szabályozás szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az egyes nyereményjátékokhoz kapcsolódóan eltérő adózási következmények szerint az engedélyhez kötött sorsolásos játékból nyeremény címén kapott bevétel egésze külön adózó jövedelemnek minősült. Ezt szüntette meg most az Országgyűlés határozata, mely alapján a teljes összeg adómentes lett. Nem változott a külföldi játékok adózása, mivel azok esetében ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti külföldi jackpot rendszerből, a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni és személyi jövedelemadót kell rá megfizetni.
Állami monopólium
Ha szerencsejáték szervezésre adnánk a fejünket kétszer is gondoljuk át, mivel a Büntető Törvénykönyv 360 §-ban foglaltak értelmében, aki a tiltott szerencsejáték szervezésének törvényi tényállásába ütköző cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezen kívül a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket a polgári jog úgy nevezett naturalis obligatio-nak tekinti.
Közös lottózás
Rendkívül jellemző, hogy a játékosok, főleg munkahelyeken közösen lottóznak. Ilyenkor két dolgot kell megvizsgálni. Az adott munkavállaló játékos anyagilag részt vett-e a lottószelvény megvásárlásában, továbbá van-e bizonyíthatóan olyan megállapodás (pl.: tanúvallomásokkal) a felek között, ami alapján megegyeztek abban, hogyan részesülnek majd a nyereményből. Ha bizonyítani tudja igazát a játékos, akkor a közös lottószelvény a Kúria egyik vonatkozó eseti döntése szerint ez a megállapodás olyan nem nevesített szerződésnek minősül, amelyből – annak tartalma szerint – kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A közös lottózásra, lottószelvényre a közös tulajdon dologi jogi szabályai vonatkoznak, amelyek az esetleges nyereményre és a lottószelvényre közös tulajdont keletkeztetnek a felek egymás közötti viszonyában.
Naturalis obligatio
A római jogból eredő polgári jogi foglalom magyar fordításban csonka kötelem, vagyis olyan kötelmi követelés, mely bírósági úton nem érvényesíthető. Az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről szól. A törvény kimondja, hogy az állam a szerencsejáték monopóliumának gyakorlója és minden olyan tevékenység tilalmazott, amely engedélybe ütköző szervezés vagy a jóerkölcsbe ütköző szerencsejáték lenne. Ennek érdekében az állami monopólium magába foglalja a szervező tevékenység ellenőrzését és a pénznyerő automaták kizárólag játékszalonokban történő üzemeltetésének lehetőségét. A koncessziók kiosztása ugyancsak az állam feladata. A szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges.
Mi minősül szerencsejátéknak?
A nevezett törvény 14. § rendelkezik erről, miszerint részt vehetünk sorsolásos játékban, nem sorsolásos játékban, kaszinójátékban, online kaszinójátékban, kártyajátékban és távszerencsejátékban. A törvény továbbá hosszasan részletezi ezen típusok jelentését. A törvény 1. § értelmében Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A fogadás is szerencsejátéknak minősül (2. §).
Sorsjegy tulajdonosa, birtokosa – mi van ha ajándékba adjuk?
A sorsjegy érdekes témakör, mivel egy szerződéses jogviszony jön létre a játékos, illetve a szerencsejátékszervező között. De ki a játékos? Évente 13-15 millió kaparós sorsjegyet is eladhatnak hazánkban. Rendkívül közkedvelt termékről van tehát szó.
Számos életesemény elképzelhető, mikor jópofa ajándéknak minősül sorsjegyet adni ajándékba. Főleg születésnapok és esküvők kedvelt és divatos ajándéka mostanában.
Főszabály szerint, mivel nem lehet ellenőrizni a vásárlás körülményeit, illetve jogvita esetén a magyar jogrendszerben, aki állít valamit annak kell rendszerint bizonyítani, így ha ajándékba vásárlunk sorsjegyet, majd azt átadjuk barátunknak, amennyiben nyertes lesz a szelvény, a nyeremény a beváltással fog „élesedni”, vagyis a szelvényt beváltó személy lesz a nyeremény jogosultja. Ilyen esetekben tehát jogértelmezés szempontjából a bemutatóra szóló értékpapírokhoz hasonlít a szelvény, mivel annak birtokosa bemutatás révén igazolja tulajdonjogát.
Esélylatolgatás és összefoglalás
Tudta, hogy annak az esélye, hogy megnyerjük a lottóötöst, kisebb, mint hogy belénk csapjon a villám (előbbire 1:43.949.268-hoz az esély, utóbbira becslések szerint 1:12.000-hez). Ennek ellenére a lottó mindig is közkedvelt volt és jó eséllyel közkedvelt is lesz. A fent olvashatókból kitűnik, hogy a szerencsejátékok körüli jogi szabályozás semmiképp sem mondható egyszerűnek. Reméljük cikkünk segített tisztázni néhány lényeges kérdést, melyek így már nem okozhatnak problémát, amikor megütjük a főnyereményt!
Vissza a hírekhez
