A rongálás bűncselekményének törvényi tényállása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alábbiak szerint tartalmazza a bűncselekmény tényállását.
Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
Nyilvánvaló, hogy ez az egyetlen sor nem elegendő arra, hogy a pontos tényállási elemeket megismerhessük. Ezért a bírósági gyakorlat és a Btk. értelmező rendelkezéseinek a segítségével elemezzük a normaszöveget.
Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Saját tulajdonunkra tehát nem lehet elkövetni. Ezért megszüntetik a rongálás tekintetében a büntetőeljárást, ha direkt (biztosítási összeg felvétele érdekében) eláztatja az elkövető a saját ingatlanát. Közös tulajdonra ugyanakkor elkövethető. Ezért társasházi folyosó összefirkálása megvalósítja a rongálást. A vagyontárgy értékkel bíró ingó, vagy ingatlan tárgyat jelent.
Elkövetési magatartás a megsemmisítés, vagy a megrongálás. Előbbi a tárgy állagának a fizikai megszüntetését jelenti, utóbbi pedig olyan károsítást, aminek következtében a vagyontárgy értéke csökken. Ezek általában aktív magatartások, viszont passzivitással – például állat feletti felügyelet szándékos elmulasztásával – is megvalósítható.
Nagyon fontos a tudattartalom, a rongálás csak szándékosan elkövethető bűncselekmény. A szándékos elkövetés azt jelenti, hogy a tudati oldalon az elkövető tisztában van cselekménye lehetséges következményeivel. Az akarati oldalon pedig az elkövető vagy kívánja a következményeket (dolus directus – egyenes szándék), vagy belenyugszik azokba (dolus eventualis – eshetőleges szándék).
Fontos továbbá a kár, mint eredmény. A rongálás ugyanis egy materiális, azaz eredmény bűncselekmény. A kár a megrongálás esetén a vagyontárgy helyreállítási költségeit jelenti a gyakorlat szerint. Megsemmisítés esetén az elkövetéskori kiskereskedelmi forgalmi értékkel azonos a kár.
A rongálás különböző minősítései a Btk. szerint
A fenti alaptényállás különböző minősítő körülmények alapján büntetendő enyhébben, vagy súlyosabb büntetéssel.
1. A bűncselekmény legenyhébb alakzata vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez az alábbi esetköröket jelenti.
- A rongálás kisebb kárt okoz (ötvenezer-egy és ötszázezer forint között)
- Szabálysértési értékhatárt (ötvenezer forint) meg nem haladó rongálást
- bűnszövetségben (két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, minimum egy bűncselekmény kísérletével) vagy
- falfirka (ez gyakorlatilag felületképző anyaggal létrehozott felületbevonatot jelent, lehet pl. filctoll vagy festékszóró) elhelyezésével követik el.
2. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
- A rongálás nagyobb kárt okoz (ötszázezer-egy és ötmillió forint között)
- Az elkövető
- Védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet, régészeti leletet vagy külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemet,
- Vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
- Temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.
3. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- A rongálás jelentős kárt okoz (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között)
- Az elkövető a fenti 2. pontban meghatározott tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
- Robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
4. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint) okoz.
5. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt (ötszázmillió forint felett) okoz.
A bűncselekmény mellett 50 000.-Ft-os értékhatár alatt a rongálásnak szabálysértési alakzata is van.
Vissza a hírekhez
