Ön itt áll:
2024. március 6.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. március 6. ( 211 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy az esti hírekben legalább egy, állatkínzásról szóló eset se szerepeljen. Sajnos kijelenthetjük, hogy hazánkban a felelős állattartás még „gyerekcipőben” jár, pedig számtalan civil szervezet és önkéntes segítő erőn felül küzd azért, hogy minél több háziállat élhessen számára megfelelő körülmények között. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogy mi minősül büntetőjogi értelemben állatkínzásnak és mi áll a törvényi meghatározás mögött.
A Büntető Törvénykönyv értelmében aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez tehát az álltkínzás Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott alapesete. Nézzük meg, mi áll az egyes tényállási elemek mögött!
Az elkövetési tárgy
A bűncselekmény elkövetési tárgya a gerinces állat, amely a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belső szilárdítóvázú állat. Elkövetési tárgya a bűncselekmény továbbá a veszélyes állat, amely fogalomba a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 1–3. mellékletében felsorolt fajok egyede, továbbá a rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti hibridegyedek tartoznak. Nem lehet azonban elkövetési tárgya az olyan gerinces vagy egyéb veszélyes állat, amely a természetvédelmi jogszabályok szerint fokozottan védettnek minősül, mert akkor más bűncselekményt, a természetkárosítás bűncselekményét kell megállapítani.
Az elkövetési magatartás
Ezt a törvény határozza meg, az állatkínzás tényállása tehát nem úgynevezett keretdiszpozíció. A törvény pontosan felsorolja azon magatartásokat, amellyel a bűncselekmény elkövethető. Ennek alapján elkövetési magatartás a gerinces állat indokolatlan bántalmazása, valamint az olyan indokolatlan bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Bántalmazásnak tekintendő minden erőszakos ráhatás az állatra, még akkor is, ha testi sérülést nem okoz. Fontos továbbá kiemelni, hogy az állatkínzás bűntette passzív magatartással, az állat életfeltételeiről való gondoskodás elmulasztásával is elkövethető.
Fontos továbbá, hogy nem minősül azonban bántalmazásnak a nevelés, idomítás céljából történő indokolt fizikai ráhatás, miként az állat támadása érdekében végrehajtott elhárítás sem. A nevelés, idomítás során sem lehet azonban az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni vagy éppen a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni.
Az egészségkárosodást vagy pusztulást előidéző bánásmód fogalmába tartozik az állatra történő minden olyan fizikai ráhatás vagy tartási, gondozási szükségleti körébe tartozó mulasztás elkövetése, amely nem sorolható a bántalmazás körébe, mégis az állat szenvedését idézi elő. Ilyen például tartós éheztetés. A bánásmód kifejezése egy hosszabb ideig tartó folyamatot feltételez, egyszeri, eseti jelleggel pedig nem követhető el.
A jogszabály megfogalmazásából is kitűnik, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges, hogy az állat tényleges egészségkárosodása vagy pusztulása bekövetkezzen. Az is elköveti e bűncselekményt, akinek magatartása alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Az állat életének kioltása viszont a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.
Szintén állatkínzást követ el, aki gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Ebbe a körbe pedig minden olyan magatartás beletartozik, amelynek eredményeként az állat feletti birtokviszony, a korábbi tartás, gondozás, őrzés megszűnik. Állatkínzást valósít meg tehát az, aki szándékosan kizárja kutyáját a kertből, hogy elkóboroljon, valamint az is, aki egy mező szélére egy kartondobozba kiteszi a nem kívánt szaporulatot.
Mint a legtöbb bűncselekmények esetén, az állatkínzás esetén is meghatároz a jogszabály olyan minősített eseteket, amelyek esetében a bűncselekmény elkövetéséhez szigorúbb szankciók kötődnek.
Ilyen minősített eset az, hogyha az állatkínzást
a) az állat különös szenvedését okozva,
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozva,
c) nagy nyilvánosság előtt,
d) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott, az állat kedvtelésből való tartásától, illetve az érintett állatfaj tartásától eltiltással érintett állattal szemben az eltiltás tartama alatt, vagy
e) állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatti elítélést követő két éven belül
követik el.
Ezekben az esetekben az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Még súlyosabb szankciókat helyez kilátásba a Büntető Törvénykönyv azokkal szemben, akik az állatkínzást
a) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, vagy
b) különös visszaesőként
követik el.
Ezen legsúlyosabb esetben az elkövető egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A szaporítótelepek felszámolása érdekében napjainkban már ezen, legsúlyosabb szankcióval fenyegetett azon elkövető büntetése, aki az állatkínzás alapesetét szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
Jogszabályaink tehát az állatkínzás minden esetéében lehetőséget adnak arra, hogy az állatkínzást elkövetők bűncselekményét szabadságvesztéssel büntessék. Tapasztalatunk szerint azonban a büntetéskiszabás elveinek figyelembevétele miatt ezekben az esetekben jóval enyhébb büntetés kiszabására szokott sor kerülni, aminek a sajtóban és a közösségi médiában igen nagy visszhangja is szokott lenni. Mindezek ellenére álláspontunk szerint az elmúlt években jelentős előrelépés is történt az állatvédelem területén, amely megmutatkozik a civil és állami szervek közti hatékonyabb együttműködésben is.
Címkék:
Valószínűleg mióta világ a világ, azóta léteznek konfliktusok a szomszédok között. Persze más típusú konfliktusok merülnek fel egy vidéki, családi házas környezetben a szomszédok között, mint a vár...
Valószínűleg mióta világ a világ, azóta léteznek konfliktusok a szomszédok között. Persze más típusú konfliktusok merülnek fel egy vidéki, családi házas környezetben a szomszédok között, mint a vár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
