A kényszergyógykezelés

A büntetőjogi szankciórendszer megkülönböztet büntetéseket, egy mellékbüntetést, valamint intézkedéseket. Az intézkedések nem eredményeznek büntetett előéletet, ezért – ha lehet így fogalmazni - enyhébbnek tekinthetők. Ugyanakkor ezek is rendkívül súlyos következményekkel járnak az elkövetők számára. Ebből a csoportból fogjuk tárgyalni a kényszergyógykezelés intézkedését, ami a kóros elmeállapotú elkövetőkre megalkotott szankció. Mi történik akkor, ha egy elmebeteg követ el egy erőszakos büntetendő cselekményt?

A Büntető Törvénykönyv rendelkezései

A hatályos kódex alábbiak szerint rögzíti az intézkedés szabályait.

Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

A fenti rendelkezések elemzésével megállapítható, hogy több konjunktív feltétel szükségeltetik a kényszergyógykezelés alkalmazásához:

Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény

• Ilyen tipikusan például az emberölés, testi sértés, vagy közveszély okozása

Kóros elmeállapot miatti büntetlenség

• • A Btk. szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. – Fontos, hogy csak a belátási képesség teljes hiánya esetén állapítható meg ez a fordulata a kóros elmeállapotnak

A bűnismétlés veszélye

• • reális lehetőség kell, hogy hasonló cselekmény kövessen el

Büntethetőség esetén egy évnél súlyosabb szabadságvesztés indokolt kiszabása

• • Ezt a büntetési tételekre és egyéb szabályokra figyelemmel kell értékelni

Eljárási és végrehajtási szabályok

Fontos kiindulási pont, hogy a törvényi feltételek esetén kényszergyógykezelést kell elrendelni. Az ítélkező bírónak tehát nincs mérlegelési jogköre. A megszüntetése pedig szintén kötelező, amennyiben már nem szükséges az intézkedés. Minden esetben kötelező igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét kikérni és csak ennek birtokában lehet dönteni.

Ha a büntetőeljárás során felmerül a kóros elmeállapot lehetősége, akkor kötelező szakértőt kirendelni és akár hosszabban megfigyelni a terheltet. A büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít előzetes kényszergyógykezelés elrendelésére is bűnismétlés veszélye esetén. Egyszerre legfeljebb 6 hónapra rendelhető el és 6 havonta kötelező felülvizsgálni.

Érdekesség, hogy a bíró felmentő ítéletet hoz kényszergyógykezelés elrendelése esetén. A terhelt ugyanis nem büntethető, hiszen kóros elmeállapotú, ami büntethetőségi akadály. Természetesen ettől függetlenül a kényszergyógykezelést elrendelő döntés ellen van helye jogorvoslatnak.

A kényszergyógykezelés végrehajtására az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kerül sor. A büntetés-végrehajtási törvény szerint a büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli. Ennek során alapvetően szintén kötelező az igazságügyi szakértői közreműködés és van jogorvoslati lehetőség.

A kényszergyógykezelés összehasonlítása más pszichiátriai gyógykezelésekkel

Amint kifejtésre került, a kényszergyógykezelésnek csak szigorú feltételek együttállása esetén van helye. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a feltételek ugyan hiányoznak, de a terhelt kóros elmeállapotú és a kezelése szükséges. A felsőbírósági gyakorlat alapján a nyomozó hatóság ilyenkor köteles értesíteni az illetékes egészségügyi szerveket.

A kényszergyógykezelésnek nem minősülő pszichiátriai kezelések közül a kötelező gyógykezelés áll legszorosabb kapcsolatban az intézkedéssel. Az egészségügyi törvény szabályai alapján a bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.

Gyakran a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése esetén rendelik el, ha a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges. Ezt a kezelést nem az IMEI-ben, hanem kijelölt pszichiátriai intézetben foganatosítják. Ugyanúgy meg kell szüntetni, ha a szükségessége már nem áll fenn.