Tények és tévhitek a jogi egyetemről

A jogi egyetem kapcsán rengeteg tévhit és féligazság kering, ezért jelen cikkemmel szeretném eloszlatni ezeket. Ha annyi ezresem lenne, ahányszor első éves koromban azt hallottam „ha a római jogon túl vagy, akkor a neheze már megvan” vagy azt, hogy „csak bírjad fenékkel…” Sokszor hallom azt, hogy a jogi egyetemen csak magolnak, akinek van türelme ennyit biflázni, az el tudja végezni. Azt is gyakran hiszik, hogy perfekt vagyok latinból, és sokan azt gondolják, hogy amikor lediplomáztam, azonnal ügyvéddé avattak. Na nézzük meg ezeket kicsit részletesebben.

Tévhit: Ha a római jogot túléled, a nehezén túl vagy

Bátran állíthatom, hogy nem a római jog a legnehezebb, és a leghosszabb anyag, amit meg kell tanulnunk az egyetemen. Ami a nehézségét okozza, hogy az első évben főleg államelméleti, jogtörténeti tárgyak vannak, és az egyetlen tárgy, aminek az első évben tényleg köze van a joghoz (jogi dogmatikát tartalmaz, és jogászi logikát igényel) az a római jog. Egy töri szerető fiatal ekkor találkozik először a szerződések, az öröklés és a dologi jog sajátos logikájával, és itt eldőlhet az, kinek fekszik ez a gondolkodásmód. Nehezítő tényező az is, hogy latinul van. Viszont aki azt hiszi, hogy ezzel túl van a nehezén, az később a polgári jog, a büntetőjog, a különböző eljárásjogok, a közigazgatás és egyéb hosszú, szövevényes bonyolult tárgyak során csúnya meglepetésekkel találkozhat.

Tévhit: A jogi egyetemen a hallgatók ügyvédnek tanulnak

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd. A jogi egyetemen jogászokat képeznek, és egy jogász végül nem csak ügyvédként dolgozhat. Arról nem is beszélve, hogy a jogi diploma után nem lehetünk egyből ügyvédek. Aki elvégezte a jogi egyetemet, vagyis sikeres államvizsga, diplomavédés (és nyelvvizsga) birtokában jogi diplomát, doktori címet kapott, az szakiránytól és szereptől függően ügyvédjelöltként (régen ügyvédbojtár), jogi előadóként, bírósági fogalmazóként, ügyészségi fogalmazóként stb. dolgozhat. A legalább három éves gyakorlati idő, és a sikeres jogi szakvizsga után lesz a jogászból ügyvéd (ha volt ügyvédjelölt, felvették a kamarába stb.). De lehet még ügyész, bíró, jogtanácsos, jegyző, közjegyző stb.

Hogy kik az ügyvédek, és mi a szerepük a jogi szakmában, az alábbi cikkünkben írtuk meg.

Tévhit: Az ügyvédjelölt még egyetemista

Nem, az ügyvédjelölt már nem egyetemista, nem gyakornok, hanem végzett jogász (doktori címmel rendelkezik), csak éppen még nem szakvizsgázott. Az ügyvédjelölt egy jogvégzett ember, aki egy ügyvéd felügyelete mellett gyakorlatot szerez. Kicsit olyan a helyzete, mint egy rezidens orvosnak, aki még nem sebész, vagy belgyógyász, de már végzett orvosként dolgozik.

A jogi szakvizsgáról ebben a cikkben írtam köntörfalazás nélkül.

Tévhit: A jogi egyetemen sok mindent latinul tanulnak

Ez régóta nem igaz, főleg amióta a nemzetállamoknak saját jogrendszerük van, azóta szinte teljesen kiveszett szakma gyakorlása során használt szakkifejezések közül a latin elnevezés. Egy vagy két szemeszteren át van latin, és alap kifejezéseket megtanultunk, illetve a római jog egy része is latinul van, de az első évet követően gyakorlatilag nem használják sem az egyetemen, sem a szakmában. Időnként dobálózhatunk vele, ha kedvünk tartja, és fel akarunk vágni (vagy ha nincs magyar megfelelője). Tehát rövid ideig valóban tanulnak latint a jogászok az egyetemen, de ez nem több egyszerű átfutásnál, a mindennapi munkavégzés során pedig szinte egyáltalán nem használják azt.

Tévhit: a jogászok csak magolnak az egyetemen

Sajnos az egyetem valóban nem sok gyakorlati tapasztalatot ad, és tényleg csak elméletben tanuljuk meg, hogy mit jelent a büntetőeljárás, a munkaszerződés, a birtokvédelem, meg a vállalkozási szerződés. Ugyanakkor nem igaz, hogy sima magolással az egyetem (pláne időben és jó eredménnyel) elvégezhető. Ugyanis nem elég tudni a jogszabályt, meg kell érteni azt. Ha valaki be is magolja a szabályt, egy jó tanárnál a vizsgán nem sokra megy vele. Nem ritka, hogy pársoros törvényszöveget oldalakon át szavanként elemezni kell ahhoz, hogy megértsük. Ezen felül gyakran esetekkel szükséges elmagyarázni ahhoz, hogy a logikája, a gyakorlati alkalmazása világos legyen. A dogmatika (mit hogy hívnak) egy dolog, de nem minden. Például attól mert valaki tudja az anatómiát, még nem lesz orvos. A megtanult szabályt tehát alkalmazni kell tudni élethelyzetekre, és van akinek ez akkor sem megy, ha tudja a szabályokat. Bizony a jogi tudás is olyan, mint minden más (akár elméleti, akár gyakorlati téren szerzett ismeret) kell hozzá érzék, tehetség, érdeklődés, különben nagyon keserves, vagy lehetetlen megtanulni. Egyébként is az egyetemen megszerzett tudás az évek alatt elhalványul, és a szakma gyakorlása során érvényesülni inkább a gondolkodásmóddal lehet, vagy annak ismeretével, hogy mit hol keressünk, és mi hogyan épül egymásra.