Bérlet és albérlet – ön is rosszul használja?

Ügyfeleink minden nap megkeresik Társaságunkat lakásbérleti szerződéssel kapcsolatos kérdéseikkel és kialakult jogvitáikkal. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül az albérlet kifejezést használják, mely jogfogalmi szempontból szinte minden esetben helytelenül történik. A következő rövid cikkben körbe fogjuk járni, hogy pontosan miért is van ez. A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van.

Bérlet vagy albérlet? Mi a különbség?

Az albérlet jogi fogalma és a hétköznapokban használt kifejezés tartalma eltér egymástól. Miért van ez? Fontos látni, hogy amennyiben valaki a saját tulajdonában lévő lakóingatlant kívánja bérbe adni, tehát tulajdonosként hirdetjük meg ingatlanunkat bérbe adásra, akkor bérleti szerződést, és nem albérleti szerződést fogunk kötni a bérlőnkkel.

Akkor mi az albérlet?

Az albérlet és a sima bérlet közötti különbség esszenciája a bérbeadó személyében keresendő. A bérbeadó személyes bérlet esetén maga a tulajdonos. Ebből következő módon albérlet esetén a bérbeadó nem tulajdonos, hanem maga is bérlő lesz.

Albérlet esetén tehát az érintett személyek sora kiegészül egy harmadik személlyel, ugyanis ebben az esetben tulajdonos–bérlő–albérlő közötti láncolatról beszélünk. A bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja, így a bérlő és albérlő között albérleti szerződés jön létre.

Tehát, ha adott egy budapesti lakás, amit bérlőként bérlünk a lakás tulajdonosától, de a bérleti szerződés lehetővé teszi számunkra, hogy mi is bérbe adjuk az általunk bérelt lakást, akkor lesz albérleti konstrukció, amit mi bérlőként kötünk a saját bérlőnkkel.

A jog kizárólag a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a hétköznapi használatban a bérlet és az albérlet közti különbség elmosódik, a tulajdonostól való bérlést is szokták albérletnek nevezni.

A bérletekre és albérletekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve a lakások s helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A lakástörvény értelmében a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja. A bérlőtársak csak együttesen adhatják a lakás egy részét albérletbe, mert e jogukat csak is csak együttesen gyakorolhatják. Az albérlet feltételeiben, így a díj és költségviselés mértékében is, a felek szabadon állapodhatnak meg.

Mind a bérleti és az albérleti szerződés csak írásban érvényes. A szóban vagy ráutaló magatartással létrejött szerződések tehát így érvénytelenek.