Elhunyt munkavállaló, mit tehet a munkáltató?

Egy haláleset nem csak a családtagokat, hanem a munkahelyi környezetet, a kollégákat és a munkáltatót is felkészületlenül érhet. A munkavállaló halálhírének feldolgozása után számtalan kérdés felmerülhet a munkáltatóban azzal kapcsolatosan, hogy miként is kéne jogi szempontból megfelelően kezelnie a helyzetet.

A halál és a munkaviszony megszűnése

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkavállaló halála esetén a munkáltatónak kell-e valamilyen külön jognyilatkozatot tennie a munkaviszony megszüntetése érdekében. A Munka Törvénykönyve rendelkezési értelmében a munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával. A munkáltatónak tehát ilyen esetben külön jognyilatkozatot nem kell tennie a munkaviszony megszüntetése érdekében.

Ennek hátterében az áll, hogy a munkavállaló munkáját személyesen köteles ellátni, ebből következően örököseire nem szállnak át a munkajogviszonyból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek a munkavállaló személyéhez kötődnek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy azok, amelyek vagyoni természetűek, átszálljanak a munkavállaló örököseire.

Mi legyen a munkabérrel?

A másik, szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy mihez kezdjen a munkáltató a munkavállaló számára még ki nem fizetett munkabérrel, a ki nem vett szabadságok pénzbeli megváltásával, egyéb járandóságaival?

A halál bekövetkezésekor az elhunyt személy vagyoni jogai az elhunyt örököseire szállnak át. A fent említett járandóságok jogosultjainak tehát az elhunyt személy örökösei minősülnek.

Praktikus, szükségszerű indokok miatt gyakran előfordul, hogy az elhunyt munkavállaló hozzátartozói maguk keresik fel a munkáltatót és kérik, hogy számukra fizesse meg az említett járandóságokat. Érthető is ez a lépés a munkavállalók részéről, hiszen a temetés hatalmas anyagi terhet jelent a hozzátartozók számára, amely mellett az elhunyt családtag bevételeinek kiesésével is kell számolniuk. Azonban munkáltatóként bármennyire is együtt érzünk elhunyt alkalmazottunk családtagjaival és értjük anyagi nehézségeiket, fontos, hogy körültekintően járjunk el.

Munkáltatóként bármilyen kifizetés teljesítése előtt fontos meggyőződni arról, hogy akinek a kifizetést teljesítjük az valóban az elhunyt munkavállaló örököse. Ehhez nem elég a magát örökösnek kiadó személy nyilatkozata, még akkor sem, hogyha egyébként a munkáltató pontosan tisztában van azzal, hogy elhunyt munkavállalója és az örökösként megjelent személy tényleg rokoni kapcsolatban álltak. A munkáltató akkor jár el körültekintően, hogyha annak fizeti ki az elhunyt munkavállaló járandóságait, aki hiteles okirattal kétséget kizáróan igazolja az örökösi minőségét. Ilyen okirat tipikusan a közjegyző által kibocsátott és jogerős hagyatékátadó végzés.

Abban az esetben ugyanis, hogyha a munkáltató a kifizetést nem az arra jogosult örökös felé teljesíti, úgy az arra ténylegesen jogosult örökösök szintén követelhetik annak teljesítését. Ezzel pedig a munkáltató könnyen kerülhet olyan helyezbe, hogy a járandóságok összegét duplán kell kifizetnie és a visszaköveteléssel kapcsolatos kockázatokat neki kell viselnie.

Perelhet-e az örökös az elhunyt munkavállaló helyett?

Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon az elhunyt munkavállaló örökösei felléphetnek-e a munkáltatóval szemben? Kell-e arra számítania a munkáltatónak, hogy az elhunyt személlyel fennállt munkaviszonyra tekintettel peres eljárást indítanak vele szemben az elhunyt munkavállaló örökösei?

Amint azt említettük, a munkaviszonyból származó vagyoni természetű jogok a munkavállaló halálával átszállnak az örökösökre. Ebből következik, hogy az örökösök az elhunyt munkavállalót megillető járandóságok (pl. időarányos munkabér, szabadság megváltás, végkielégítés) megfizetése érdekében a munkáltatóval szemben saját jogukon pert indíthatnak, amennyiben a munkáltató azt önként nem fizeti meg.

A munkavállaló személyéhez kötődő jogok azonban más megítélés alá esnek. Ide nem csak a munkavállaló személyiségi jog megsértése miatti követelése tartozik, hanem például a munkaviszony megszüntetés jogszerűségének vitatása is. A munkavállaló személyéhez kötődő jogok miatt a munkavállaló örökösei peres eljárást nem kezdeményezhetnek, mivel a személyhez kötődő jogok nem szállnak át rájuk. Azokban az esetekben ugyanakkor, amikor a munkavállaló a pert még életében megindította, a perbe az örökösei beléphetnek,  a peres eljárásban történő bekapcsolódásuk után pedig az eljárást végigvihetik a volt munkáltatóval szemben. Minden esetben mérlegelni kell ugyanakkor azt is, hogy az eljárás során a tényállás mennyire tisztázható az elhunyt személy nélkül, illetve mik azok a bizonyítási eszközök, melyek az örökösök rendelkezésére is állnak.