Nemperes eljárás
A nemperes eljárások olyan jogi eljárások, amelyeket eljárásjogi szempontból szabályozottan bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt lefolytatnak, de nem szükséges hozzá bírósági per. Ilyen az, amikor pl. apaság vélelmének megdöntését kérik a bíróságtól. De ilyen az is, ha valakit a bíróságon eltűntnek nyilvánítanak. Ehhez nem szükséges per, mégis egy szabályozott eljárási keretet kap. Nemperes eljárásban lehet előzetes bizonyítást kérni a közjegyző által kirendelt szakértőtől.
Talán a legismertebb ilyen eljárás a hagyatéki eljárás, ami szintén nem bíróság, hanem közjegyző előtt zajlik, erősen szabályozott eljárásjogi keretek közt (sőt még tárgyalást is tartanak) de nem számít pernek. Külön hagyatéki pert kell indítani, ha jogvita van az érdekeltek között.
Ilyen nemperes eljárás a fizetési meghagyásos eljárás is, amely szintén közjegyzői hatáskörbe tartozik.
Fizetési felszólítás
A fizetési felszólítás nem más, mint egy levél, amit egy ellenérdekű fél, vagy az ügyvédje küld nekünk, amiben felszólít, hogy fizessünk. Nem bonyolult dolog, és nem is igen van joghatása. Felszámolási eljárásnál lehet jogi szempontból jelentősége a fizetési felszólításnak, illetve régi Ptk. alá tartozó jogügyleteknél megszakíthatja az elévülést. (Az új Ptk. szerint már nem). De gyakorlatilag ennyi. Nem oszt nem szoroz, hogy három napot, tizenöt napot, vagy száz évet ad meg benne az ellenfél a teljesítésre, ettől még nem lesz jogos (vagy akár alaptalan) a követelése és nem fogja tudni letiltani a fizetésem, elvinni a kocsimat stb.
Fizetési meghagyás
Általában a sikertelen írásbeli felszólítás után – 3 millió alatti követelés esetében mindig – fizetési meghagyásos eljárással folytatódik (és jogi értelemben itt kezdődik meg) a jogérvényesítés.
A fizetési meghagyás kibocsátáshoz nem szükséges bizonyíték, a közjegyző ugyanis bizonyítást nem folytat le. Elmondjuk (vagy elektronikusan kitöltjük) hogy ki tartozik nekünk, mióta, mennyivel, milyen jogcímen, és volt-e kikötve kamat. Esetleg felsoroljuk a költségeinket és kész. A fizetési meghagyás kibocsátásához a másik fél idézhető címére van szükség, másra nem. Ha nem tudunk idézhető címet, akkor sajnos nem tudunk ezzel a lehetőséggel élni (marad a per).
A közjegyzői eljárás díja a követelés 3%-a, de legalább 8.000,- Ft, amit ki kell fizetnünk azonnal.
Tegyük fel, hogy tisztában vagyunk vele, ki tartozik nekünk, mióta, és mennyivel, és még a címét is tudjuk, sőt még ki is fizettük a díjat. A közjegyző – amennyiben tényleg minden formai elemet kipipáltunk, fizettünk és még jó kedvében is van – kibocsátja a fizetési meghagyást, majd azt elküldi a kötelezettnek, akinek 15 napja van ellentmondással élni.
Amennyiben a kötelezett ellentmondással él, akkor sajnos ismét nálunk pattog a labda. Természetesen nem csak nekünk, hanem a kötelezettnek sem kell bizonyítania semmit. Elég, ha kifejezi, hogy a követeléssel nem ért egyet, azt vitatja. A közjegyző értesít minket, hogy az eljárás perré alakult, és az ellentmondás átvételétől számított 15 napon belül, az illetékes bíróságon keresetet kell benyújtanunk. Ez azt jelenti, hogy itt már bizonyítékokkal és jogi érveléssel alátámasztva kell előadnunk, miért jogos a követelésünk, és perben fognak dönteni.
Nade, ha a kötelezett nem élt ellentmondással? Nos az remek hír, akkor eljött a várva várt pillanat. A közjegyző jogerősítő záradékkal látja el a fizetési meghagyást, és az végrehajthatóvá válik. Ekkor kérhetjük a közjegyzőt, hogy újabb 1%-ért cserébe, legyen oly kedves, és bocsájtsa ki a végrehajtási lapot, ami alapján a végrehajtó megkezdi majd a követelés behajtását.
Mi van akkor, ha a kötelezett nem vette át az iratot?
Attól függ, hogy önhibájából, vagy sem. Ha a levél „elköltözött”, illetve „kézbesítés akadályozott”, vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel megy vissza, a közjegyző felhív minket, hogy adjunk meg új címet, ha pedig nem tudunk ilyet, akkor visszautasítja a fizetési meghagyást, és mehetünk a bíróságra.
Ugyanakkor mindenkit óva intenék attól, hogy a közjegyzőtől kapott leveleket ne vegye át. Át kell venni, mert ha „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a tértivevény, akkor beáll a kézbesítési fikció. Ez azt jelenti, hogy az iratot kézbesítettnek tekintik, és elkezdődik a 15 napos határidő. Márpedig, ha nem vettük át, nem fogunk tudni ellentmondással élni. Eltelik a 15 nap, és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ugyanis, ha a saját hibánkból nem szereztünk tudomást a levél tartalmáról, nem bújhatunk ki a felelősség alól.
Ennyit érdemes tudni dióhéjban erről a gyakran használt, ám sokak által félreismert eljárásról.
Vissza a hírekhez
