A hatályos jogi szabályozás
A Büntető Törvénykönyv az alapvető szabályokat rögzíti a végszükség kapcsán. A jogintézmény megismeréséhez ezeknek a rövid, tartalmas rendelkezéseknek a jogirodalmi elemzése, valamint a vonatkozó bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata szükségeltetik. A Btk. szabályai az alábbiak:
- § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
Amint arra a büntethetőségi akadályokat általános vizsgáló szakcikkben is utalunk, a büntethetőséget kizáró okok létezése azt jelenti, hogy valaki ténylegesen kimeríti valaki a büntetőtörvény tényállását, de mégsem követ el bűncselekményt. A végszükség esetén is kell tehát egy olyan cselekmény, ami megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Ez lehet például ittas vezetés bűncselekményének az elkövetési magatartása, ha valaki részegen ül be az autóba. Ez alapvetően egy tényállásszerű bűncselekmény. Amennyiben viszont bizonyítottan a kritikus állapotban lévő beteg gyermekét viszi a sürgősségire, akkor végszükség miatt nem lesz büntetendő a cselekmény.
A közvetlen és másként el nem hárítható veszély érinthet saját magunkat, ugyanakkor másokra is vonatkozhat, illetve akár javak és a közérdek védelme érdekében is megállapítható. A veszély tipikusan például árvíz, tűzvész, állati támadás, rosszullét…stb. Szemben a jogos védelemmel, ahol emberi támadás áll fenn.
Közvetlen a veszély, ha térben és időben behatárolt. Azaz meghatározott személyi/vagyoni kört érint és rövid időn belül reálisan bekövetkezik. Másként el nem hárítható a veszély, ha mindenképpen szükséges az egyébként büntetendő cselekmény megvalósítása az elhárításához. A lehető legenyhébb, de elhárításra alkalmas cselekményt kell választani.
A végszükségnek fontos eleme az arányosság. Ezt a követelményt a Btk. kifejezetten tartalmazza, ugyanis rögzíti, hogy a cselekmény nem okozhat nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Míg a jogos védelem kapcsán komoly jogirodalmi vita alakult ki az arányossággal kapcsolatban, a végszükség esetén ez kétséget kizáróan követelmény.
Az arányosságot lényegében a jogi tárgyak összevetésével lehet vizsgálni. Tehát javak védelme esetén emberélet nem oltható ki, emberélet legalább egy másik emberélet védelme érdekében kioltható, javak sérelme esetén pedig azok értékét kell összehasonlítani.
Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. A beszámítási képesség aktuális hiánya miatt tehát túlléphető az arányosság. Ilyen esetben az összes körülmény alapján dönt a bíróság.
Fontos, hogy nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. Tehát, ha például saját magam idézek elő tűzesetet, akkor utána nem hivatkozhatok végszükségre, amennyiben sikeres mentési cselekmény során még a kertkaput is betöröm. Illetőleg egy tűzoltó sem okozhat másnak testi sértést a saját élete védelme érdekében egy mentési cselekmény során.
Gyakorlati példák a végszükségre
A végszükségbeli helyzetre eredményesen nem hivatkozhatott, aki a társasház bejárati ajtaján levő zárszerkezetet kár okozásával azért rongálta meg, hogy ezáltal a lakására kihívott orvos és gázszerelő bejutását megkönnyítse. A tényállás szerint a terhelt nem szereltetett be kaputelefont a lakásába, mert soknak tartotta a költségeit. Mivel azonban kulccsal rendelkezett, ezért az esetleges gázszivárgásból eredő közvetlen veszély tekintetében sem volt szükséges a rongálás.
Egy másik esetben felmentette a Legfelsőbb Bíróság a terheltet, aki a saját személygépkocsijával szállította beteg édesanyját kórházba, majd az 500 forint belépési díj ki nem fizetése miatt a belépését akadályozó sorompót áttörte és ezáltal 16 000 forint kárt okozott.
Korábbi írásunk részletesen taglalta a büntethetőséget kizáró okokat, mint a büntetőjogi felelősség akadályát. Az írás az alábbi linken elérhető.
A jogos védelmet külön elemeztük, mint az egyik leghangsúlyosabb büntethetőséget kizáró okot. A cikket itt tudják elolvasni.
Vissza a hírekhez
