Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítás

A környezet és főként a természeti környezet védelme mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján egyre fontosabb, és hangsúlyosabb a gazdasági életben. Napjainkban a gazdasági szereplők – és a gazdasági működést szabályozó állami szervek – felismerték, hogy nem lehet a környezeti szempontok figyelembevétele nélkül, pusztán gazdasági szempontok alapján szabályozni a termelést.

Ebbe az irányba tesz egy lépést egy új kormányrendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozásáról (681/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet).

Eszerint 2024. január 1. napjától legalább 10 millió forint biztosítási összegben (ez biztosítási káreseményenként és időszakonként értendő) kötelező környezetvédelmi biztosítást kell kötniük azoknak a hulladéktermelő gazdálkodó vállalkozásoknak, akiknek bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége meghaladja:

a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot, vagy

c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

Mit jelent ez? Azt, hogy amelyik vállalkozás a tevékenysége során évente legalább 200 kg veszélyes hulladéknak minősülő hulladékot képez, vagy a hulladék mennyisége meghaladja a 2000 kg tömeget, még ha nem is veszélyes hulladékról van szó, beletartozik ebbe a körbe. Ha valaki nem veszélyes hulladékot képez, de a hulladék építési vagy bontási hulladéknak minősül, úgy 5000 kg feletti képződés esetén lesz kötelező a biztosítás megkötése.

Biztosításról van szó, tehát nem egy adóról, hanem bizonyos eseményekre vonatkozó, meghatározott biztosítási összegig helytálló felelősségbiztosításról. A jogszabály szerint a biztosítás lényege, hogy szerződő fél hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozása biztosított legyen.

A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezetnek az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóság előtt igazolnia kell, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte.

A rendelet előírja még, hogy a hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekkel, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségekkel legalább azonos összegű céltartalék képzésére köteles. Ezt ugyancsak az üzleti év végét követő év március 31. napjáig igazolnia kell.

Na jó, de kik lesznek majd az érintettek? Gyakorlatilag a legtöbb vállalkozás beletartozik majd ebbe a körbe. Lehetséges, hogy egy otthonról laptopon dolgozó grafikus nem termel ki évente 2000 kg szemetet, de mondjuk egy fodrász, egy masszőr, vagy egy műkörmös is beleeshet már ebbe a mennyiségbe. Akikre biztosan vonatkozik majd, azok a kiskereskedelmi üzlethelyiségek, éttermek, de nem feltétlenül a nagyokra kell gondolni. Egy kisebb gyrosos, lángosos, hentes vagy akár egy dohánybolt is bele fog esni a limitbe. Szinte biztos, hogy a szakipari műhelyek, autószerelők, gumisok, asztalosok, lakatosok stb. hamar elérik majd a 2000 kg tömegű hulladékot.

A környezetvédelmi biztosítás területi hatályának ki kell terjednie az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység területére. Az esetleges káreseményekről nem csak a biztosítót, de a hatóságot is értesíteni kell.

A biztosításra kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon. Ráadásul a gazdálkodó szervezet a telephelyeinek számától függetlenül egy környezetvédelmi biztosítást köteles kötni, valamennyi telephelyére nézve. Ha a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett vállalkozás több telephelyen akár több engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet is végez, környezetvédelmi biztosítás kötésére vonatkozó kötelezettségét egy összevont biztosítási összegű környezetvédelmi biztosítás megkötésével is teljesítheti.

A környezetvédelmi biztosításkötési kötelezettség megszűnik, ha

a) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésre került, és a hulladékgazdálkodási hatóság megállapításai alapján környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kötelezettség nem maradt fenn, vagy

b) a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.

A környezetvédelmi biztosításkötési kötelezettség megszűnését a hulladékgazdálkodási hatóság állapítja meg.