Kezdjük az elején, mi az okirat?
Az okirat egy dokumentum, amely a kiállító által megtett nyilatkozatokat, kötelezettségvállalásokat, megtett intézkedéseket és meghozott döntéseket, adatok és tények igazolását maradandó formában rögzíti. Két fajtáját különböztetjük meg: magánokirat és közokirat.
Mi a közokirat?
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Nézzünk példákat.
Közokiratnak minősül egy bírósági ítélet, egy földhivatal által kiállított hiteles tulajdoni lap, vagy egy személyi igazolvány. Közokirat a közjegyző által kiállított okirat is (pl.: közokiratba foglalt szerződés vagy tartozáselismerő nyilatkozat).
A közokiratok teljes bizonyító erővel bírnak. Teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valódiak, közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Teljes bizonyító erő kapcsolódik a közokirathoz is, tehát a közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.
Mi az egyszerű magánokirat?
Az olyan okiratot nevezzük egyszerű magánokiratnak, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek. Pontosan itt van velük a probléma! Az egyszerű magánokiratok nem bírnak teljes bizonyító erővel, vagyis nem bizonyítják az ellenkező bizonyításig a benne foglaltakat. Például egyszerű magánokirat, ha valaki az általa gépelt okiratot aláírja, de nem alkalmaz rajta tanúkat vagy nem hitelesíti az aláírását közjegyzővel.
Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik a valódiságnak az a vélelme, mint ami a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. A benne foglaltak bizonyítására az egyszerű magánokirat is alkalmas lehet. Azonban a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. Tehát például az egyszerű magánokiratba foglalt kölcsönszerződés is bizonyíthatja a szerződés megkötését, ha a bíróság a per egyéb adataiból (felek nyilatkozatai, tanúk, egyéb okiratok) nem von le más következtetést az okirat bizonyító erejére.
Mi az a teljes bizonyító erejű magánokirat?
A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.
Tehát a bíróság mindaddig el fogja fogadni az ilyen okiratokba foglalt tényeket, nyilatkozatokat és aláírások valódiságát, ameddig az ellenkezőjét nem bizonyítják. Kivételt képez, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányosságai vannak, amelyek megdöntik a valódiság vélelmét.
Mitől lesz egy okirat teljes bizonyító erejű magánokirat?
Ilyen lesz az okirat, ha a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Tehát a saját kézzel írt és aláírt okirat akkor is teljes bizonyító erővel bír, ha nem szerepel rajta két tanú.
Ha az okiratot részben vagy egészben nem az okirat aláírója írta saját kezűleg, akkor a teljes bizonyító erejű magánokirathoz szükséges két tanú. Az okiraton a két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A tanúknak nevük és lakcímük (ennek hiányában tartózkodási helyük) olvasható feltüntetése mellett kell aláírniuk az okiratot.
Ilyen lesz az okirat, ha az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét bíró vagy közjegyző hitelesíti. Fontos, hogy ha közjegyző hitelesíti valaki aláírását, attól nem lesz automatikusan közokirat egy okirat. Ebben az esetben a közjegyző mindössze az aláírást hitelesíti.
Fontos még, hogy jogi személyek esetében, a képviseletre jogosult személy (pl. cég ügyvezetője, alapítvány kuratóriumának elnöke) a vonatkozó szabályok megtartásával aláírja. Tehát például egy kft ügyvezetője az aláírási címpéldányon szereplő módon aláír egy okiratot az teljes bizonyító erővel fog bírni.
Az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
A 21. század újdonsága és digitális forradalma, hogy elektronikus okiratot az aláíró a törvényben meghatározott hitelességi szintű elektronikus aláírással láthatja el. Például minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás.
Végszó: érvényesség és végrehajthatóság
A közokirati vagy magánokirati jellegnek jogi szempontból több hatása lehet. Sok esetben (például munkaszerződés) a hatályos jogszabály írásbeliséget ír elő. Rendszerint elegendő az érvényességhez az egyszerű magánokirati forma, de van olyan is, amikor a jogszabály érvényességi feltételként kezeli a teljes bizonyító erőt.
Például a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott általános meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták.
A közokiratok egyik fontos joghatása, hogy bizonyos közokiratokban foglalt kötelezettségek teljesítése állami kényszerrel végrehajtható.
Ilyen például a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettség, amennyiben a pervesztes fél az ítéletben foglalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti. A másik gyakori példa a közjegyzői okiratba foglalt szerződésben vagy nyilatkozatban tett kötelezettségvállalás. Például kölcsön visszafizetése, bérleti díj megfizetése, a lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén való kiköltözés. Ha a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségét az érintett fél önként nem teljesíti, akkor bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el vele szemben a végrehajtási eljárás.
Vissza a hírekhez
