A munkáltató kártérítési felelőssége – második rész

Korábbi cikkünkben értekeztünk a munkáltató kárfelelősségét megalapozó szabályokról és gyakorlatról, valamint a kártérítési felelősség terjedelméről. Ebben az írásban a kártérítés mértékét és módját, valamint egyéb különleges kérdéseket vizsgálunk.

A kártérítés mértéke

A kártérítés mértékéhez szükséges tisztázni a kár fogalmát. E tekintetben a Munka Törvénykönyve a Polgári Törvénykönyv szabályaira utal vissza. A Ptk. vonatkozó rendelkezései értelmében a kár a következő elemekből áll.

1. A károsult vagyonában beállott értékcsökkenés (damnum emergens)
2. Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans)
3. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek

A munkavállalói kártérítési igény csoportjait a kommentárirodalom a következőképpen kategorizálja:

1. A munkavállaló életével, egészségével, testi épségével kapcsolatos kárigények (tipikusan
2. idetartoznak a balesethez kapcsolódó igények)
3. A munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkező károkkal kapcsolatos igények;
4. Egyéb, munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkhoz fűződő kárigénye

Túlzás nélkül állítható, hogy az egyik leggyakoribb kárügy a munkáltató egészségnek sérelme és ennek okán felmerülő jövedelemkiesés.

Az Mt. szabályai szerint a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeresen igénybevett juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló jogosult volt. Munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.

Meg kell téríteni ezeken felül azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a munkavállaló sérülése ellenére – magát nem kímélve – jövedelemszerző tevékenységet folytat a kár enyhítése érdekében. Rendkívüli munkatevékenységnek minősül például, ha a munkavállaló a baleset előtti átlagkeresetét csak túlórák vállalásával tudja elérni.

Nem kell megtéríteni ugyanakkor azoknak a juttatásoknak értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. Tehát például egy benzinköltség megtakarítás, vagy egy külföldi napi költségtérítés nem követelhető ilyenkor. Ezek ugyanis kifejezetten a munkavégzéssel összefüggő költségek térítésére rendeltettek.

Különleges szabály munkajogban, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, tartást pótló kártérítést is igényelhet.

A kártérítés módja

A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

A káronszerzés tilalma (azaz, hogy a munkavállaló a károkozás folytán ne kerüljön kedvezőbb helyzetbe) itt is érvényesül. Ezért a kártérítés összegének számításánál le kell vonni

1. a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
2. amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
3. amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
4. amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy szolgálja. A járadék tehát bevett kártérítési gyakorlat. Ennek oka, hogy a munkavállaló munkaképesség csökkenése hosszú évekre, vagy örökre bevételkiesést eredményezhet a számára.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. Általános kártérítés megállapítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha egyértelművé válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki.

Nagyon fontos szabály, hogy a felek a körülményekben beállt jelentős változás esetén a kártérítési összeg felülvizsgálatát kérhetik. Járadék esetén a munkáltató köteles a bérfejlesztésekről tájékoztatni a munkavállalót. A munkavállaló pedig az esetleges egyéb jövedelmeiről köteles értesíteni a munkáltatót.