A munkáltató kártérítési felelőssége – első rész

Korábban részletesen vizsgáltuk a munkavállalók kártérítési felelősségét, az írás az alábbi linken tekinthető meg: Sokszor előfordulhat azonban, hogy munkavállalókat éri kár a munkahelyükön. Vessünk ezért egy pillantást a másik oldalra, a munkáltató kártérítési felelősségére.

https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/munkavallalo-karteritesi-felelossege/

Mikor felel a munkáltató a munkavállalónak okozott kárért?

A munkavállaló kárfelelőssége szubjektív, felróhatósági alapú. Ezzel szemben a munkáltató jóval szigorúbb, objektivizált felelősséggel tartozik. Ennek a logikai indoka, hogy elsődlegesen a munkáltató érdekében működik alapvetően a munkaviszony és a munkáltató szervezi meg a munkavégzés kereteit. A munkavállaló pedig fokozott védelmet élvez.

A Munka Törvénykönyve a következő rendelkezéseket tartalmazza:

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

1. a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
2. b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A vonatkozó kommentárirodalom alapján az alábbi pozitív feltételek szükségesek a munkáltató kárfelelősségének megállapításához.

1. A munkaviszony fennállása
2. A kár bekövetkezése
3. A munkaviszony fennállása és a kár bekövetkezésre közötti ok-okozati összefüggés fennállta

A munkaviszony fennállása viszonylag egyszerűen bizonyítható, a kár bekövetkeztének a munkaviszonnyal való összefüggése azonban már bonyolultabb kérdés lehet. Természetesen munkaviszonnyal összefüggésben következik be a kár, ha a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatok elvégzése során éri. Ide tartozik ugyanakkor többek között a munkavégzés előkészítésével és befejezésével összefüggő munkálatokhoz kapcsolódó kár, vagy az átöltözés, tisztálkodás, illetve a munkáltató által biztosított szolgáltatások, büfé, étkező vagy akár az üzemorvos igénybevétele során bekövetkező kár.

Ezeket a feltételeket a munkavállaló, mint károsult köteles bizonyítani.

A munkáltató kimentési lehetősége

Van ugyanakkor egy negatív feltétel is, ami a munkáltató bizonyítási terhére esik. Ez pedig a kimentés, hiszen csak akkor van kártérítési kötelezettsége a munkáltatónak, ha nem tudja kimenteni magát. Látható, hogy a munkáltató mentesül, amennyiben a fenti a) vagy b) pontban vázolt esetkör valamelyike fennáll.

• Ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény alatt a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat olyan körülményeket ért, melyek alakulására a munkáltató fél befolyással nem bír, mely fölött nincs hatalma. Idesorolandók többek között a vis maior hagyományos esetei, állami intézkedések, súlyos üzemzavarok…stb.
  • Példának okáért nem köteles a munkáltató kártérítést fizetni, ha egy földrengés következtében összedől a telephelyén az épület és a munkavállaló sérülést szenved. Ez ugyanis az ellenőrzési körén kívül eső ok.
• A munkavállalónak a károsodásra vezető kizárólagos magatartása esetén a munkáltató felelősség alóli mentesülésének további feltétele az, hogy a magatartás, az abból eredő károsodás a munkáltató részéről nem volt elhárítható.
  • Az esetjog megszorítóan értelmezi az Mt. ezen rendelkezését. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató ellenőrzési körébe vagy akár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet.

A kártérítési felelősség terjedelme

A munkáltató főszabályként munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni ugyanakkor azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Az előreláthatósági klauzula szűk körben korlátozza a kárfelelősséget. Akkor nem látható előre a károsodás/egészségsérelem, ha például a munkavállalónak valamilyen rendellenes szervezeti működési zavara áll fenn, ami közrehat a károsodásban.

Nem kell megtéríteni továbbá a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A szakirodalom szerint ilyenkor a kármegosztás arányát a munkavállaló vétkes közrehatása, ennek kisebb vagy nagyobb súlya alapján kell meghatározni. Emellett fel kell tárni, hogy a munkáltató vétkes magatartása mennyiben járult hozzá a kár bekövetkezéséhez.

A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Ez tipikusan kisvállalkozások esetén szokott felmerülni, amikor aránytalan terhet jelentene a teljes kártérítés.

A kártérítés módját és mértékét későbbi cikkünkben vizsgáljuk.