Mire figyeljünk lakásbiztosítás kötése esetén

Egy átlagos háztartás legnagyobb vagyoneleme a saját tulajdonú ingatlan. Magyarországon jellemző a saját lakástulajdon, viszont európai szinten az átlagnál még mindig alacsonyabb a lakásbiztosítások száma.

Az életben előfordulhatnak olyan események, amikor nem várt kárt keletkezik ingatlanunkban. Ilyen nem várt kárt esetén a minket ért kárt, feleős nélkül csak abban az esetben tudunk mással megtéríttetni, ha rendelkezünk érvényes lakásbiztosítással. A lakásbiztosítással a biztosító díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az ingatlanban bekövetkezett kárt megtéríti a biztosított részére.

A leggyakoribb hiba lakásbiztosítások esetén, hogy a biztosítást megkötő ingatlantulajdonosok nem szentelnek elegendő energiát a biztosításhoz tartozó általános és különös biztosítási feltételek áttanulmányozására. Ez azért kiemelten fontos, mert ebből a dokumentumból ismerhető meg, hogy a biztosító kockázatviselési körébe milyen biztosítási esemény tartozik, téríteni fog-e a biztosító, ha igen milyen feltételek mellett és milyen mértékű biztosítási összeget.

Természetesen ezek a dokumentumok rendkívül komplex iratanyagok tudnak lenni, aminek az értelmezése az áltagos laikus olvasó képességeit komolyan kihasználják, mégis mindenképp érdemes legalább a szolgáltatási területi köröket, illetve a kizárt jogi kockázatnak minősülő tételeket alaposan megismerni.

Jellemző kizárt jogi kockázatok

A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre, illetve a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. Sokkal gyakoribb eset, hogy mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól akkor is, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás-bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

A lakásbiztosítás célja az otthon védelme, illetve saját magunk és családunk védelme az esetleges anyagi károkkal szemben. Ez csak abban az esetben működhet hatékonyan, ha olyan biztosítást kötünk, ami kár esetén valóban megfelelő védelmet nyújt. Ezen a ponton kap értelmet a túlbiztosítás és alulbiztosítás fogalma.

Alulbiztosítás

A fogalom megértéséhez tudni kell, hogy mit jelent a biztosítási összeg fogalma. A biztosítás megkötésekor meg kell állapítanunk az összeget, ami fedezni képes az ingatlan újjáépítési, ingóságok esetén az újrabeszerzési költséget. Ezt nevezzük biztosítási összegnek.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adott káresetben teljes mértékben megsemmisül az ingatlan vagy a biztosított ingóság, abban az esetben a biztosító maximum akkora összeget fog kifizetni, amekkora biztosítási összegként megjelölésre került. Elengedhetetlen tehát a biztosítási összeg helyes megállapításához tisztában lenni a ház pontos értékével, ami egyértelműen szakkérdés. Elérhetők az interneten különböző kalkulátorok, amik segítségével egészen pontosan megállapíthatók az adott ingatlanok értékei. Természetesen a biztosítást megkötő ingatlantulajdonosoknak is módjában áll meghatározni a biztosítási összeget.

A fentiekből következő módon két esetben lehetséges alulbiztosítani az ingatlanunkat. Egyrészről lehetséges, hogy már a szerződéskötéskor alacsonyabb biztosítási összeget ad meg a szerződést kötő ingatlantulajdonos, vagy elmulasztja időről időre újraszámolni az összeget. Erre azért van szükség, mert az idő előrehaladtával fejlesztéseket eszközlünk házunkon, továbbá az ingatlanok értéke általában növekedik, ahogy az újraépítési költségek is.

Túlbiztosítás

Köznyelvi kifejezéssel élve a túlbiztosítás átesés a ló túloldalára, amikor a biztosított magasabb összegre köt lakásbiztosítást, mint amennyi a valós értéke az ingatlannak. Ez abban az esetben fordul elő jellemzően, ha a biztosítás megkötésekor az ingatlan aktuális forgalmi értékét veszik alapul és nem az újjáépítés értékét. Ilyen esetekben sajnos csupán annyi történik, hogy magasabb biztosítási összeg után fizetjük a mindenképp magasabb biztosítási díjakat. Káresemény esetén a biztosító maximalizálja a kifizetéseket, vagyis a kifizetéske összege nem haladhatja meg az ingatlan újjáépítés költségeit. Ez szakkérdés, amely megállapítására a biztosító szakértőt rendel ki.

Lehetséges következmények

Ha az otthonunk vagy értékeink alulbiztosítottak és egy káresemény következtében megsemmisülnek vagy megrongálódnak, a biztosítótól nem fogunk annyi kártérítést kapni, amennyiből újra be tudnánk ezeket szerezni vagy éppen a házat újra tudnánk építeni. Ennek az az oka, hogy a szerződéskötésnél megadott biztosítási összeg mértékéig kaphatunk kártérítést, azonban alulbiztosításnál ez az összeg kevesebb, mint amennyire kár esetén szükségünk lenne. Ezért kell biztosításkötésnél nagyon alaposan átgondolni, hogy pontosan mekkora az ingatlan és az ingóságok újraépítési, illetve újrabeszerzési értéke.

Mi történik káresemény bekövetkezése esetén?

Amennyiben megtörtént a baj a legjobb, amit tehetünk, hogy minél gyorsabban és alaposabban dokumentációt készítünk, ami segíthet az utólagos igazolásban és bizonyításban. Nagy mennyiségű fénykép és videófelvétel készítése javasolt, hogy pontosan igazolhatók legyenek a káresemény körülményei. Rövid határidőn belül a megfelelő csatornákon (írásban) be kell jelenti a káreseményt a biztosítónkhoz. A biztosító ezt követően kárszakértő révén pár napon belül kárszakértőt küld ki a biztosított ingatlanhoz, aki elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet. Ez alapján történik majd a kárrendezés. Fontos tudni azt is, hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. tűz és robbanás után pedig minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

A biztosító általában piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán sokszoros munkadíjjal számolnak abban bízva, hogy a biztosító úgyis kifizeti. Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér, amely lakásbiztosításnál nem könnyű helyzet, ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az ebből következő bizonyítási nehézségek komoly jogvitákhoz vezethetnek.