Tények és tévhitek: Fogyasztói jogok

A fogyasztói jogvitákban gyakran tapasztaljuk azt, hogy a vállalkozásnak van nehezebb dolga, mivel neki kell bizonyos dolgokat bizonyítani, köteles ezt-azt elvégezni, tájékoztatást adni stb. Ez jól is van így, mivel a fogyasztó mind anyagi, mind szakértelmi, mind a jogi lehetőségek terén hátrányban van, és a jogszabály bizonyos kötelezettségeknek a vállalkozásra terhelésével próbálja ezt az erőfölényt kiegyenlíteni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy csak a vállalkozás veszíthet egy ilyen jogvitában, és azt sem, hogy a fogyasztónak mindig minden jár. Mivel a polgári jogszabályok világszerte különös védelemmel illetik a fogyasztókat, gyakran hisszük azt, hogy ha egy üzletben kiverjük a balhét, csak nekünk lehet igazunk. A jogszabály a vállalkozásra telepít jótállási, tájékoztatási és bizonyítási kötelességeket, de nem határozza meg eleve, kinek lehet igaza egy jogvitában. Példa: Attól mert egy bolt üzletpolitikai szempontból kicserél nekünk egy száz éve vásárolt cipőt, amit szétrúgtunk a salakpályán, még nem lesz jogos a követelésünk, csak az üzletvezető azt akarta, hogy ne balhézzunk tovább. Nézzünk meg pár tévhitet a fogyasztói jogok kapcsán.

Mindig a vevőnek van igaza

Egy jó kereskedőnél ez lehet, hogy a gyakorlatban így van, de jogi szempontból nem evidencia. Ha nem jogos, amit szeretnénk, nincs igazunk, akkor a vállalkozás teljes joggal mondhatja azt, hogy valamit nem cserél ki, nem javít ki, és vállalja az esetleges peres eljárás kockázatát is. Ettől nem lesz gonosz, rossz, haszonleső, csak éppen neki is vannak jogos érdekei, amiket megvéd. Sokszor sajnos a vállalkozások, abban bízva, hogy a fogyasztó nem fog perelni, egyébként teljesen jogos igényeket is elutasítanak, de ettől még gyakran előfordul olyan eset is, hogy a vásárló a problémás. Ha úgy érezzük, jogos a követelésünk, és csak leráztak minket, tegyünk panaszt, ez hatásos megoldás lehet. Semmiképp ne hagyjuk magunkat lerázni. Láttunk már olyan esetet is, amikor nem jogos igényeket is kielégítettek a panasz hatására, de ez nem jelenti azt, hogy vevőként csak nekünk lehet igazunk. Azt pedig a vállalkozás sem teheti meg, hogy mindig a vevőnek ad igazat az alkalmazottjával szemben, mert ezesetben arra bátorítaná a vásárlókat, hogy az alkalmazottaival bármit megtehetnek, bármilyen stílusban beszélhetnek.

Három napon belül visszaveszik a boltban

Az előző pontban kibontakozó olyan vita, amikor a vállalkozásnak van igaza gyakran abból a tévhitből alakul ki, hogy „három munkanapon belül vissza kell venni” a terméket. Ez nem igaz, nincs ilyen jogszabály, ami erre kötelezné a kereskedőt. Ha a kereskedő nem vállalta ezt kifejezetten, akkor nem kell visszavennie. Sok áruház vállal ilyet, ezért a vásárlók azt hiszik, ez alanyi jogon jár, de nem így van. Csak azért, mert meggondoltuk magunkat nem fogja egyik bolt sem visszavenni a terméket, kivéve, ha ezt vállalta írásban, reklámban stb. Tisztázzuk: természetesen online vásárolt termékek esetében indoklás nélkül 14 napon belül elállhatunk, de a boltban vásárolt termékekre nincs ilyen szabály, sem három nap, sem tizennégy.

Tizennégynap letelte után már elvesztettem minden szavatossági igényem

Nem egyszer fordult már hozzánk ügyfél azzal a problémával, hogy hetekkel ezelőtt megrendelte a terméket, de csak most adta oda szülinapra, karácsonyra stb. Bekapcsolták, és nem működik, de mivel letelt a 14 nap, már nem tudja visszaküldeni. Miért ne tudná? Nagyon fontos, hogy elválasszuk az indoklás nélküli elállásra vonatkozó 14 napos határidőt, a hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági, jótállási igényektől (mindjárt tisztázzuk a különbségeket). A 14 napos indoklás nélküli elállás azt jelenti, hogy egy esetleg tökéletes terméket is visszapasszolhatok, pusztán azért, mert meggondoltam magam. Ha a termék hibás, akkor nem indoklás nélküli elállásról van szó, hanem hibás teljesítés miatti igényről, vagyis a jótállási idő, ennek letelte után pedig a szavatossági idő jön szóba.

Szóval csak azért, mert letelt a 14 nap, amikor indoklás nélkül visszaküldhettem volna a terméket, nem jelenti azt, hogy a hibás termékre vonatkozó igényem elvesznének.

Garancia – jótállás – szavatosság

Ez a három nem ugyanazt jelenti, bár szinonimaként szokták használni. Először is a garancia csak egy köznapi kifejezés a jótállásra, ugyanis maga a garancia jogi szempontból inkább a pénzügyi jogban ismeretes (pl. állami vagy bankgarancia egy kölcsön esetén). Amire a garancia szó alatt legtöbben gondolnak, az jótállás, amelynek időtartama alatt a kereskedő jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállást tehát vagy jogszabály írja elő (pl. tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási feltételek) vagy pedig a kereskedő vállalja még a jogszabályi kötelezettségen felül. A szavatosság egy általánosabb fogalom, és több fajtája van (kellékszavatosság, jogszavatosság) de amire általában gondolni szoktunk alatta, az a kellékszavatosság. Ez azt jelneti, hogy a hibás teljesítésért mindenki helyt áll, nem csak az új termékek esetében és nem csak a kereskedők. Bizony, a hibás teljesítésért még használt dolog adásvétele esetén is helyt kell állnunk, akkor is, ha magánszemélyként adtuk el.

Ha vállalkozástól veszünk valamit, a jótállási időre kell figyelni, illetve esetleg a kellékszavatossági jöhet még szóba, ha a jótállási idő már letelt.

A jótállási idő azt jelenti, hogy ezalatt bármi baja van a terméknek, kicserélik

Nos nem egészen… A jótállási idő alatt, olyan hibákra vállal felelősséget a vállalkozás, amelyek megvoltak az adásvétel pillanatában, csak nem voltak felismerhetőek. Vagyis a termék anyaghibája, gyártási hibája esetén felelős.

Szeretnek a vállalkozások arra hivatkozni – főleg, ha elég sokáig használtuk, de még jótállási időn belül vagyunk – hogy a hiba az adásvétel után keletkezett, vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered, de ezt nekik kell bizonyítani. Viszont, ha a vállalkozás bizonyítja ezt, akkor mentesülhet a jótállási kötelezettsége alól.

Vagyis az, hogy a vállalkozást terheli a hiba keletkezési idejének, módjának bizonyítása, még nem jelenti azt, hogy biztosan ki fogja cserélni a terméket. Ugyanis, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a hiba oka nem a gyártásban keresendő, hanem későbbi (pl. szétvertük a terméket) akkor nem fog kicserélni semmit. Ezen bizonyítási kötelezettségének szakértő bevonásával eleget tehet.