Az adatkezelés jogalapja, jogi háttere
A társasházi adatkezelésre az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rendelkezéseit kell alkalmazni a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság döntéseinek figyelembevételével. A kamerarendszer kiépítésével kapcsolatos társasházi kérdéseket emellett a Társasházi Törvény szabályozza.
Az adatkezelés jogalapja kulcsfontosságú, ugyanis annak meghatározása nélkül nincs lehetőség adatkezelésre. A jogalap társasház esetén az adatvédelmi hatósági gyakorlat szerint jogos érdek lehet. A jogos érdeken kívül a GDPR több más jogalapot is tartalmaz, de társasházakra a NAIH állásfoglalása szerint a jogos érdek vonatkoztatható. Jogos érdek lehet például tipikusan vagyonvédelem, vagy személyek védelme. A jogos érdek megállapítása során ütköztetni kell a kamerarendszert megszavazó közösség érdekeit az esetleges tartózkodók és nemmel szavazók adatvédelmi érdekeivel. Ha a kamerapárti érdekek erősebbek, akkor állapítható meg a jogalap.
Egy életszerű példa: „Egy 150 lakásos társasházban minden hónapban eltűnik a szeméttárolóban elhelyezett palackprés, ezt mindig pótolni kell. A társasházközösség jogos érdeke tehát, hogy vagyonvédelmi célból megfigyeljék a tárolót. Feri, az egyik lakó viszont a személyes adatainak sérelmét érezné a kamerák felhelyezése esetén. A szemét kidobása során ugyanis a kamera rögzítené az arcképét. Amennyiben a társasház megszavazza a rendszert, akkor az érdekmérlegelés során a jogos érdek megállapítható a társasház javára.”
A kamerarendszer üzemeltetésének célja, az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme lehet.
A kamerarendszer felszereléséhez szükséges követelmények
A Társasházi Törvény a fentieken túlmenően az alábbi követelményeket tartalmazza:
- A társasház lakóközösségének a döntése: kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a társasházi SZMSZ-be, azaz szervezeti és működési szabályzatba kell foglalni a kamerákkal kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
- A kamerarendszer üzemeltetésére szerződést kell kötni az alábbi személyek valamelyikével:
- Biztonsági őr,
- Testőr,
- Vagyonőr vagy
- Biztonságszervező.
- A kamerák által megfigyelt területre belépni szándékozókat tájékoztatni kell különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető elérhetőségeiről.
- A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A kamerarendszer elhelyezése, látószöge
Az Adatvédelmi Hatóság eseti döntései alapján lehet a pontos követelményeket meghatározni a kamerák helyzetét és működtetését illetően. Különösen az alábbi kritériumokra szükséges figyelmet fordítani.
- A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Tehát egyes lakásokat nem lehet megfigyelni.
- A kamerarendszer nem helyezhető el olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. Például mosdókat, öltözőket nem lehet kamerákkal ellátni.
- A közterületet nem szabad megfigyelni, a kamerák látószöge nem irányulhat közterületre. Bizonyos rendkívüli esetekben – ha az adatkezelés célja másképpen nem valósítható meg – lehetséges a közterületre kiterjeszteni a látószöget. Ebben az esetben is gondoskodni kell azonban a nem releváns területek kitakarásáról, vagy egyéb megoldásról, ami a szükséges megfigyelésre korlátozza a rendszert. Ez például olyan esetben képzelhető el, ha rendszeresen be akarnak törni a társasház külső ajtóján.
Jogellenesen elhelyezett kamera
Amennyiben a fenti követelményeket megszegve kerül ki kamerarendszer a társasházban, alábbi jogkövetkezményekkel számolhat a társasház, mint adatkezelő.
- Az adatvédelmi hatóság felhívhatja a kamerarendszer korrigálására, vagy akár eltávolítására a lakóközösséget
- Adatvédelmi bírságot szabhatnak ki
- Személyiségi jogi pert indíthatnak