Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. január 6. ( 322 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Érdemes odafigyelni rá, hogy 2023. november 20. napján hétfőn, kihirdették a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Mivel ezzel kapcsolatban is vannak tévhitek, illetve a két kifejezés a köznyelvben időnként össze is keveredik, szóval tegyünk egy kis rendet, aztán nézzük, mennyi az annyi.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy megállapít egy minimális alapbért, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére. Vagyis megállapítja alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.
A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére a jogalkotó, alapbérként megállapít egy garantált bérminimumot.
Vagyis a minimálbér az, amit bárki, bármilyen végzettség hiányában elvégezhető munkáért meg kell, hogy kapjon, ha napi nyolc órás teljes állása van, míg a bárminimum akkor jár, ha valaki legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
A minimálbér emelésnek van ugyan bérfelhajtó hatása, hiszen mindenki ilyenkor magasabb béreket kezd el követelni, de törvény szerint a munkáltatónak nincs olyan kötelessége, hogy a magasabb fizetési osztályokban is emeljen. Annyi a kötelessége, hogy a megállapítottnál alacsonyabb bért nem fizethet senkinek, aki teljes állásban dolgozik, így a minimálbért kapó munkavállalók fizetését meg kell emelnie. De nem köteles a magasabb bérezésű munkavállalók bérét a minimálbérhez igazítva emelni.
Ugyanígy van bérfelhajtó ereje az inflációnak is, de nincs olyan törvényi kötelessége a munkáltatónak, hogy az infláció mértékével emelje a munkabéreket. Persze, ha a munkáltatón nagy a nyomás, a munkaerő megtartása érdekében mind a minimálbér emelés, mind az infláció miatt kénytelen lesz minden szegmensben emelni, de a törvény erre nem kötelezi.
A rendelet lebontja a minimálbért és a garantált bérminimumot is havi, heti, napi és órabér elemekre, hogy ne lehessen trükközni. A módosítás december 1. napjától lép hatályba.
Minimálbér mértéke:
Garantált bérminimum mértéke:
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.