A munkabér védelme

Minden munkaviszony igen hangsúlyos kérdése, hogy a munkáltató mikor, hogyan és mennyi munkabért fizet meg a munkavállalónak. Jogszabályaink azt a kérdést, hogy a mennyi a munkavállaló munkabére, leginkább a felek megállapodására bízzák azon túlmenően, hogy meghatározzák a minimálbér és a garantált bérminimum összegét. A mikor és hogyan kérdésekkel azonban már bővebben foglalkozik a Munka Törvénykönyve is.

Mikor kell megfizetni a munkabért?

A Munka Törvénykönyve több rendelkezést is tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy a munkáltatónak mikor kell kifizetnie a munkabért. Ezek a szabályok eltérőek aszerint is, hogy a munkáltató utalással vagy készpénzben fizeti meg a munkabért.

Közös szabály ugyanakkor, hogy a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért pedig a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. E szabálytól azonban mind a felek megállapodása, mind a kollektív szerződés eltérhet, azaz ettől eltérő esedékességi időpontot is megállapíthat. A munkáltató egyoldalú döntése alapján azonban nem teljesíthet ennél későbbi időpontban, azaz eltérő munkaszerződéses vagy kollektív szerződéses megállapodás hiányában a tárgyhónapot követő 10. nap előtt (korábban) vagy legkésőbb a 10. napon köteles megfizetni a tárgyhónapra járó munkabért.

Elképzelhető továbbá, hogy a felek megállapodása alapján munkavállaló kizárólag teljesítménybérre jogosult, a munkabére alapjául szolgáló eredmény azonban csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg. Ebben az esetben a munkabért akkor kell kifizetni, amikor az eredmény megállapíthatóvá válik, azonban az alapbér felének megfelelő összeget előlegként legalább havonta kell fizetni.

Ha a munkabért utalja a munkáltató, akkor a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Amennyiben viszont a munkabért készpénzben fizeti ki a munkáltató, akkor egyéb, speciális szabályokat is figyelembe kell vennie. Ebben az esetben a munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. Fontos szabály továbbá, hogy a munkabér készpénzben történő kifizetése esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.

Hogyan kell megfizetni a munkabért?

A Munka Törvénykönyve nem csak a mikor, hanem a hogyan kérdésre is tartalmaz különböző rendelkezéseket.

Legtöbbször egyértelmű és nem okoz különösebb problémát az, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől azonban a felek közös megállapodással eltérhetnek, valamint a külföldön történő munkavégzésre sem irányadó ez a szabály.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a munkabért csak pénzben lehet megfizetni. Megállapodhatnak tehát a felek abban, hogy a helyi kisboltban dolgozó munkavállaló munkabére például bruttó 270.000,- Ft havonta, illetve minden nap hazavihet egy fél kilós kenyeret vagy hat zsömlét. A munkabére azonban ebben az esetben csak a megállapodott 270.000,- Ft lesz, a hazavihető termékek béren kívüli juttatásnak minősülhetnek.

A fentieken túlmenően pedig a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. Nem mondhatja azt tehát a munkáltató, hogy a munkabér helyett ajándékutalványt ad a munkavállalói számára.

Részben már említettük, hogy a munkáltató a munkabért vagy átutalással vagy készpénzben fizeti meg a munkavállalók számára. Ez utóbbira azonban csak akkor van lehetősége, hogyha ebben a felek írásban megállapodnak. A főszabály tehát az, hogy a munkabért utalja a munkáltató. Bármely módszerrel is fizeti ki a munkáltató a munkabért, az a munkavállaló részére költséget nem okozhat. Amennyiben pedig a munkáltató készpénzben fizeti ki a munkabért, akkor azt a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér pedig csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

A munkabérből levonás

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkáltatónak joga van-e bizonyos összegeket egyoldalúan levonni a munkavállaló munkabéréből? Gyakran előfordul ugyanis, hogy a munkáltató jogos vagy jogosnak vélt, munkavállalóval fennálló követeléseit úgy rendezi, hogy azt csak egyszerűen levonja a következő havi munkabérből. Ez általában jogellenes gyakorlat a munkáltató részéről.

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató saját követelését a munkabérből akkor vonhatja le, hogyha ehhez a munkavállaló hozzájárul vagy ha az előlegnyújtásból ered. Hozzájárulás hiányában tehát semmilyen olyan követelésnek a levonására nincs jogszerű módja a munkáltatónak, ami nem előlegnyújtásból ered.

Összefoglalás

A munkavállalót tehát több jogszabályi rendelkezés is védi annak érdekében, hogy számára előre kiszámítható legyen, hogy munkabérét mikor és hogyan fogja megkapni. Sok esetben azonban ezektől a szabályoktól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, így minden jogvita során fontos a felek közti megállapodások pontos feltérképezése annak megítélése érdekében, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató.