Hó és jég – a nyakunkat törjük?

Itt van a tél és bár a globális felmelegedés igen nagy erőkkel akadályozza, hogy fehér karácsonyunk legyen, a hideg időben még hó nélkül is igen csúszóssá válhatnak az utak. A hideg nyálkás időben nincs szükség hatalmas hózáporokra ahhoz, hogy a kinti a közlekedés karbantartás nélkül balesetveszélyessé váljon, de ki felel azért, ha a csúszós utakon személyi sérülés történik?

Elsőként azt kell eldöntenünk,

hogy kell-e a foglalkozni azzal, ha jégpályává válnak az utak és a járdák. A nyilvánvaló válasz az, hogy igen.

Külön kormányrendelet írja elő, hogy amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

Tehát a tulajdonos köteles arról gondoskodni a háza előtti járda ne legyen balesetveszélyes. Ezzel összefüggésben általában arról szokott sok szó esni, hogy amikor lehullik az első hó, akkor minden háztulajdonosnak kötelessége a hó valamilyen módon történő eltakarítása a háza előtti járdaszakaszról.

Ez azonban nem kizárólag a hóra és a jégre vonatkozik. A járdára lehulló falevelek és az eső kombinációja is eredményezhet olyan balesetveszélyes állapotot, amely miatt adott esetben a tulajdonosnak felelnie kell.

Nyilvánvalóan nem lehet elvárás, hogy a járdák mindig szárazak és makulátlanok legyenek, tehát a jog nem azt várja el a tulajdonostól, hogy minden reggel hajszárítóval szárítsa fel a járdára lehulló csapadékot. A tulajdonosnak azonban mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a járda balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen.

Így ha ráesik a hó vagy lefagy az eső,

akkor valamilyen módon biztosítania kell, hogy a járda közlekedésre alkalmas legyen, ugyanígy a lehulló leveleket is célszerű eltávolítania róla.

Bár sokan nem tartják be a mai napig, azonban a 2010-es évektől már tilos a járdákat egyszerű sóval jégmentesíteni, tekintettel arra, hogy a sózás nem tesz jót környezetnek. Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy valamely tulajdonos a tiltás ellenére sóval oldja meg a járdán lévő jég eltávolítását, akár bírságra is számíthat.

Szerencsére már sok helyen lehet kapni olyan mesterségesen előállított „sót”, amely nem károsítja a környezetet, ezért a járda tisztán tartására alkalmas, de ha valaki a hagyományos módszerek híve, akkor alkalmazhat adott estben homokot, murvát vagy más természetes anyagot is.

A lényeg, hogy a járda a balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen.

Társasházak tekintetében szokott még vitát okozni, hogy ki az, aki a járda takarítására köteles. Mivel a társasház egy tulajdonközösség, ezért a tulajdonostársak döntésén múlik az, hogy a járdák karbantartását és takarítását miként oldják meg. Ezzel összefüggésben vannak társasházak, ahol a lakók külön pénzt nem kívánnak kiadni a takarításért, ezért maguk között felosztva takarítják a járdát.

Más társasházak kiszervezik a munkát, és megbízzák a közös képviselőt azzal, hogy a társasház nevében szerződjön egy céggel, aki a takarítást elvégzi. Ez azért lehet jó megoldás, mert amennyiben a cég nem megfelelően végzi a munkáját és véletlenül valaki kitöri a nyakát a társasház előtti járdán, akkor a balesetből származó károkat a társasház utóbb érvényesítheti a vele szerződésben álló vállalkozással. A károsult ilyen esetben is a társasházzal szemben léphet fel követeléssel, majd ezt követően a társasház, mint szerződésszegéssel okozott kárt érvényesítheti a vállalkozáson.

És el is jutottunk cikkünk azon pontjához,

hogy mi történik akkor, ha az úttisztítás mégsem történik meg a jogszabályi kötelezettség ellenére és ebből valakinek kára származik.

A pórul járt károsult ilyen esetben az ingatlan tulajdonosával szemben érvényesítheti a balesetből származó kárát. Ha a baleset magántulajdonban lévő épület előtt történik, akkor tulajdonossal szemben, ha pedig közterületen akkor a terület fenntartójával szemben lehet jogi lépéseket tenni.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset a nem megfelelő karbantartásra vezethető vissza, akkor a tulajdonos köteles helyt állni a balesetből származó károkért.

A károknak két nagyobb csoportját kell elkülöníteni, egyrészt a konkrét vagyoni károkat, másrészt a nemvagyoni jellegű károkat.

Vegyünk egy példát: Cintia hazafelé sétál egy fagyos januári délután a kertvárosban. Az egyik ház előtt megcsúszik az el nem takarított havon, elesik, eltöri a lábát. Az esés következtében a kezében lévő telefonja összetörik, két hónapig dolgozni sem tud, míg tart a felépülése.

Cintia a ház tulajdonosával szemben léphet fel kártérítési igénnyel. A vagyoni kára az összetört telefon lesz, mely kár ok-okozati összefüggésben áll az eleséssel. Vagyoni kára lesz még a felépülés során keletkezett költségek, mint például a gyógyszerekért, gyógyászati segédeszközökért kifizetett összeg. Szintén vagyoni kára lesz a keresőképtelensége miatti bevételkiesés, mivel a táppénz összege és a tényleges kereste között különbség van.

A vagyoni kárain túl Cintiát sérelemdíj is megilleti az őt ért nem vagyoni károkért, melynek alapja a balesetből származó sérülés. Minél nagyobb a sérülés mértéke, a követelhető sérelemdíj összege annál magasabb.

Érdemes tehát figyelnünk arra, hogy tisztán tartsuk a házunk előtti területet, mert akár több milliós kártérítési pereket tudunk megúszni egy kis hólapátolással.

Gyalogosként pedig a hideg időben célszerű fokozottan ügyelnünk arra, hogy ne szenvedjünk balesetet, ha azonban mégis bekövetkezne, ismerjük a jogainkat az igényérvényesítés során.