Tények és tévhitek: Jogvédelmi biztosítás

A jogvédelmi biztosítás egy Európában elterjedt biztosítási forma, bár hazánkban még nem olyan közismert, mint az egészségbiztosítás, vagy a casco. A jogvédelmi biztosítás ugyanakkor valamivel több, mint egy sima kárbiztosítás. Nem csak az ügyvédi költségeinket viselik, hanem jogi tanácsadást nyújtanak, kapcsolatot tartanak az ügyféllel, segítik a jog útvesztőiben.

A jogvédelmi biztosításról bővebben alábbi cikkünkben írtunk.

Mint minden biztosítás, akkor a leghasznosabb, ha ismerjük saját életmódunkat, élethelyzetünket, és olyan kockázatokra kötünk biztosítást, amelyek bekövetkezése reális. Vagyis, ha valaki egy panelház tizedik emeletén lakik ne kössön fásszárú növényekre vonatkozó kiegészítőt a lakásbiztosításához, mert kis eséllyel fogja a nemlétező jegenyefáját kicsavarni a szél. Érdemes tehát olyan tartalmú biztosítási csomagot választani, amit ki is tudunk használni. Ehhez kapcsolódóan a jogvédelmi biztosítás kapcsán vannak tévhitek, amelyeket igyekszünk eloszlatni.

Felesleges rá költeni, mert ha jogvitám lesz, majd kifizetem az ügyvédet

Először is sokesetben el lehet kerülni a peres helyzeteket, ha már a szerződéskötéskor kérünk jogi tanácsot, és nem csak összetákolunk valamit a másik féllel: „úgyse veszünk össze, minek ide ügyvéd” azt jólvan. De az is segíthet elkerülni a pert, ha már a vitás helyzet kialakulásakor egyből jogászhoz fordulunk. Ha nincs állandó jogvédelmünk, ez is plusz pénzbe kerül, de nem ez a legdrágább.

Az ügyvéd díja egy dolog, ilyen logika mentén jobban megéri 10 évente egyszer ügyvédet fizetni, de egy perben nem csak az ügyvéd munkadíja kerül pénzbe. Ott an az illeték, ha felperesek vagyunk, amit nekünk kell megelőlegezni. Az illeték általában a követelés 6%-a, ami milliós követelések esetében szép kis summa. Ezen kívül, ha szakértővel kell bizonyítanunk, annak költései is minket terhelnek. Egy igazságügyi szakértő munkadíja 2-300 ezertől akár milliós költségekig is elmehet. Pervesztés esetén (mert sajnos ilyen is előfordulhat) ezeket nem kapjuk vissza, sőt meg kell térítenünk a másik fél ügyvédi költségeit. Felmerülhet még ügygondoki díj, tolmács, tanúk költségei stb. Szóval, ha azt gondoljuk, hogy párszázezres ügyvédi díj helyett kötjük a jogvédelmet, tévedünk. A felsoroltak több milliós költséget jelenthetnek, amit egy perben 15-30 napon belül elő kell teremteni.

Hogy milyen kockázatai vannak még egy téged megillető, abszolút jogos követelés érvényesítésének, amelyet a biztosító át tud vállalni, az alábbi cikkünkben részleteztük: https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/koveteles-ervenyesitese-kockazatok/

Ismertebb példa, hogy ha valaki egészségbiztosítást fizet, és 2-3 évente eljár bőrgyógyászhoz, fogorvoshoz stb. lehet, hogy nem éri meg. De ha egyszer be kell feküdnie magánklinikán egy epekő műtétre, rájön, mennyire jól tud jönni egy biztosítás.

Ha jogvédelmem van az aztán mindent fizet

A jogvédelmi biztosító fizeti az ügyvédet, a kirendelt szakőrtői költségeket, a tolmács, a tanú és ügygondnoki díjakat, biztosítékot és minden mást. Mindezt egy megnevezett biztosítási összegig téríti (2-3 milliótól a 10-15 milliós összegig kell gondolkodni). Szóval van miből költeni, ez tény. Ugyanakkor természetesen a jogvédelmi biztosításnak is vannak korlátai. Nem fizet ki helyettem jogos bírásgot, nem fizeti ki a velem szemben jogosan megítélt kártérítési összeget, a tartozásomat a bank felé, és ha az eljárás során rendbírságot kapok, azt sem téríti. Azt hiszem érthető ennek az oka.

A jogvédelmi biztosítás mindenre (is) jó

Rengeteg mindenre jó egy jogvédelmi biztosítás. Attól függően milyent választunk lehet munkajogi, kártérítési, büntető, fogyasztói, öröklési, sértetti vagy akár ingatlan jogvédelemről szó, vagy akár minden területről egyszerre. Ugyanakkor a jogvédelmi biztosításban is vannak kizárt kockázatok.

Az olyan nyilvánvaló kizárásokon túl, mint a háborús, polgárháborús helyzetekkel és terrorizmussal összefüggő jogviták, vannak bizonyos tőkepiaci, versenyjogi, adójogi és sportjogi területek, amikkel a jogvédelem nem foglalkozik. Általánosságban elmondható, hogy a jogvédelem olyan helyzetekben véd minket, amikor mi vagyunk hátrányosabb helyzetben (pl. fogyasztóként, munkavállalóként, vádlottként) vagy valamilyen jogsértésnek az elszenvedői vagyunk (pl. károsultak, sértettek). Tehát jogos kárigényünk érvényesítésében, fogyasztói és munkavállalói jogaink érvényesítésében segít.

De nem képvisel minket, ha pl. jogos követelés van velünk szemben. Arra ugyanis nem lenne etikus jogvédelmet kötni, hogy éveken át kibújjunk a jogos fizetési kötelezettségünk alól. Ezen kívül kizárt az ittas vezetés, a szándékos életellenes bűncselekmények elkövetése, a spekulációs jogügyletek, befektetések, és az adóhatósági eljárások is. Etikai szempontokat is figyelembe vesznek a jogvédelemben: pl. gondatlan bűncselekmény esetén (mint a közlekedési baleset okozása) minden szükséges költséget előlegez a biztosító. Ugyanakkor szándékos bűncselekménnyel vádolnak minket, akkor a jogvédelem utólagos fedezetet nyújt, ártatlanságunk bebizonyosodása esetén.

A jogvédelmi biztosítás mindent (is) elintéz

Szögezzük le: csodát tenni, varázsolni, időutazást végrehajtani nem lehet. Ha van egy két éve húzódó végrehajtási eljárás velünk szemben, egyetlen ügyvéd, vagy jogvédelmi biztosító sem fogja tudni elintézni, hogy visszamenjünk az időben és eltöröljük. Elévülhet, ki lehet belőle jönni valahogy, de csodát tenni nem lehet. Nem vagyunk varázslók, sem jósok.

Gondoljunk csak bele, ha akkor megyünk el orvoshoz, amikor már leszáradt a fél lábunk, nem fogja tudni megmenteni. Szóval, ha nem fordulsz időben jogászhoz, hagyod jogerőre emelkedni a fizetési meghagyást, vagy nem szerzed be a bizonyítékokat egy kárigényhez, nem fog tudni senki segíteni. A jogi tudást mellé tudjuk tenni, de varázsport nem árulunk. Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy ha olyan ígéreteket kapsz egy ügyvédtől (vagy annak tűnő személytől) hogy minden jogvitádat, hiteledet, végrehajtásodat azonnal megoldja, akkor kezdj el gyanakodni, hogy csalóról van szó. Erről szóló cikkünket itt olvashatod: https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/kamu-ugyvedek-es-a-rossz-utra-tert-valodiak-1-resz/

Szintén nem lehet csodát tenni, ha tényleg nem fizetted a hiteled és felmondták (legfeljebb picit jobb megállapodást lehet kicsikarni), vagy ha loptál a kasszából és emiatt kirúgtak, vagy ha megadtad az adataidat banki csalóknak, és kifosztottak. Ilyenkor jogi tanácsadással (esetleg sértetti képviselettel) tud segíteni a jogvédelmed, de meg nem történté tenni a hibás döntéseidet senki nem tudja. Aki abszolút nyerhetetlen helyzetekben biztos győzelmet ígér, az inkább szemfényvesztő, mint jogász.

Csak betelefonálok és már pereskednek is

Ha logikusan belegondolunk, ez így elég furcsa lenne. Ahhoz, hogy felmérjük mivel állunk szemben, és miben tudunk segíteni, ismernünk kell az ügy részleteit. A keletkezett iratokat meg kell, hogy vizsgálja valamelyik jogi szakértőnk, és utána lehet kielemezni, mit lehet tenni, mik az esélyek, mire terjed ki a biztosítás. A részletek ismerete nélkül jogi álláspontot megfogalmazni nem csak szakszerűtlen, de veszélyes is volna.

Jogászaink gyorsan dolgoznak, de abból, hogy odatelefonálsz, még nem lesz per. Bizony össze kell szedni a bizonyítékokat, el kell tudni mondani részletesen, hogy mi történt, prezentálni kell iratokat, felvételeket, képeket, akármit, amiből ki tudunk indulni. Látatlanban, bemondásra egy bíró sem ítélne meg semmit a perben. Szerencsére.

Ha én fizetek nekem adnak igazat a jogvitában

Nem mindig az a jó ügyvéd, aki azt mondja, amit hallani akarsz. Időnként az is sokat segíthet, ha egy jogász megvilágítja mihez van jogunk, és mihez nincs. Mit vagyunk kötelesek tűrni, és mit nem kell elviselnünk. Sok idegeskedéstől, stressztől és költségtől megkímélhet minket egy olyan jogi tanács, amit esetleg nem szívesen hallunk, de a mi érdekünket szolgálja. Az orvos is meg fogja mondani, hogy abba kell hagynunk a dohányzást, még, ha nem is ezt akartuk hallani.