Gratulálunk, Ön nyert! Na de követelhető-e a nyeremény kifizetése?

Katát a héten arról értesítették, hogy egy online kérdőív kitöltéséhez kötött nyereményjátékon nyert egy karórát. Imre és barátai a hétvégén kártyapartit játszottak, amin Imre jelentős összeget nyert barátaitól. Bea egy csokipapírban szereplő „Ön nyert” felirattal nyert egy hétvégi álomutazást, Dávidnak pedig egy kaparós sorsjeggyel volt szerencséje. Négyükben közös, hogy többé-kevésbé a szerencsének köszönhetik, hogy valamilyen anyagi vagy vagyoni jellegű előnyhöz jutottak, azonban mindegyikük esetében felmerülhet kérdésként, hogyha nyereményüket nem kapják meg, vajon azt tudják-e bíróság előtt érvényesíteni?

A követelések érvényesítéséről általában

Általános jelleggel kijelenthető, hogyha egy bizonyítható, jogos és megalapozott követelésünk áll fenn valakivel szemben, úgy azt a megfelelő jogi eljárásokon keresztül tudjuk érvényesíteni. Ilyen jogi eljárás a közjegyzők előtt zajló fizetési meghagyásos eljárás, illetve a bírósági peres eljárás. Azután pedig, hogy kezünkben van a dokumentum arról, hogy a másik fél köteles megfizetni felénk adósságát, ám ennek önkéntes teljesítése nem történik meg, végrehajtási eljárást tudunk indítani. A végrehajtási eljárásban az eljáró önálló bírósági végrehajtó akár állami kényszer igénybevételével is behajthatja a nekünk járó összeget. Ez tehát a főszabály.

A kivételek

Ahogy az az élet szinte minden területén lenni szokott, ahol van főszabály, ott vannak kivételek is. Igaz ez a különböző, szerencsejátékokból eredő követelések kérdéskörére is. A Polgári Törvénykönyv ugyanis kimondja, hogy vannak úgynevezett bírósági úton nem érvényesíthető követelések. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések érvényesen és hatályosan létrejött jogügyletekből származnak, tehát önkéntes teljesítésük nem minősül tartozatlan fizetésnek vagy ajándéknak, vagyis az önkéntesen teljesített követelést visszakövetelni nem lehet. Azonban az állam a kikényszeríthetőség lehetőségét mégsem kívánja biztosítani hozzájuk. Ennek indoka az, hogy ezen szerződések kikényszerítéséhez nem fűződik társadalmi érdek.

Bírósági eljárásban nem lehet többek között érvényesíteni

1. a) a játékból vagy fogadásból eredő követelést;
2. b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;
3. c) az előző pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést.

Fontos továbbá, hogy a bíróság hivatalból veszi figyelembe az előtte fekvő ügyben, ha a követelés valamely fenti, bírósági úton nem érvényesíthető követelésből származik. Bírósági úton nem érvényesíthető követelések főszabály szerint érdemben nem bírálhatók el. Ezért nem a kereset ítélettel történő elutasításának, hanem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének van helye.

A kivétel kivétele

Bár a fenti rendelkezések alapján azt hihetnénk, hogy a jogalkotó minden játék, fogadás jogi úton történő érvényesítését kizárta, ez azonban nem igaz. A jogszabály értelmében ugyanis ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le, úgy az ebből származó követelés bírósági úton érvényesíthető. Emiatt a különböző nyereményjátékok, fogadások, sorsolások között különbséget kell tennünk aszerint, hogy azok hatósági engedély alapján kerültek-e lebonyolításra, vagy sem. Amennyiben van hatósági engedély, úgy a játékból eredő követelés bírósági úton érvényesíthető.

Fontos azonban, hogy a játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés akkor sem érvényesíthető bíróság előtt, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le. Ha tehát én azért adok kölcsön háromezer forintot a barátomnak, hogy abból feladja a heti lottószelvényeit, úgy én a háromezer forintot akkor sem tudom tőle bíróság előtti eljárásban visszakövetelni, hogyha a feladott szelvénnyel megnyerte a főnyereményt. Abban az esetben viszont, hogyha az adósságát felém önként visszafizeti, később arra nem hivatkozhat, hogy adjam vissza számára a háromezer forintot, mert én azt bíróság előtt úgysem tudtam volna vele szemben érvényesíteni. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését tehát nem lehet visszakövetelni.

Mi lesz Katával, Imrével, Beával és Dáviddal?

A bevezetőben említett négy eset tehát ugyan némiképp eltér egymástól, azonban mindegyik esetében elsődlegesen azt kell vizsgálnunk, hogy van-e olyan hatósági engedély, ami miatt a játékból eredő követelés bírósági úton érvényesíthető lesz.

Dávid esetében ez a kérdés viszonylag könnyen megválaszolható, hiszen a különböző kaparós sorsjegyek mögött a Szerencsjáték Zrt. áll, a sorsjegyek kibocsátása, forgalmazása pedig hatósági engedélyhez kötött. Így Dávid a nyereményét akár jogi úton is tudja követelni a Szerencsejáték Zrt.-vel szemben.

Kata és Bea esetében is áll ugyan egy szervező a nyereményjáték mögött, azonban az ilyen promóciós célú nyereményjátékok, amelyek esetében a nyereményjátékban résztvevőknek külön fizetési kötelezettsége nincs, általában nem hatósági engedélyhez kötött tevékenységek. Emiatt az ő követelésük bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés lesz.

Az pedig viszonylag egyértelmű, hogy az Imre és barátai által szervezett kártyapartira sem hatósági engedély alapján került sor, így amennyiben Irének barátai nem fizetik ki nyereményét, úgy az bírósági úton sem lesz behajtható.