Felszólítást küldeni emailben?

Az üzleti világban gyakran előfordul, hogy az egyik fél, az adós, nem fizeti ki a számlát a jogosultnak, ami jogi vitákat és problémákat okozhat. Ebben a cikkben számos jogi lehetőséget vizsgálunk meg, amelyek segíthetnek az ilyen helyzetek kezelésében. Kiemelten foglalkozunk a felszámolási eljárással és az elektronikus úton történő számlaküldéssel kapcsolatos kérdésekkel.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre, amennyiben nem fizet a másik fél?

1. Peren kívüli egyeztetés és az ügyvédi felszólító levél
2. Fizetési meghagyásos eljárás
3. Polgári peres eljárás
4. Felszámolási eljárás

Felszámolási eljárás

Az egyik lehetséges megoldás, amikor az adós nem fizeti ki a számlát, a felszámolási eljárás. Ennek megindításához azonban bizonyos feltételeknek kell teljesülniük. Először is, az adós a számlát a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül nem fizeti ki vagy nem vitatja. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a hitelező küld egy felszólító levelet az adósnak, amelyben póthatáridőt jelöl meg a fizetésre. Ha a póthatáridő is eredménytelen, akkor a hitelező felszámolási kérelmet nyújthat be. A bíróság ezt követően megvizsgálja az adós fizetőképességét és értesíti az adóst a kérelem benyújtásáról. Az adósnak 8 napon belül kell válaszolnia, és ha nem ismeri el a kérelmet, a bíróság elrendeli a felszámolást.

Mikor és milyen alapon lehet a kiállított számlát vitatni?

Fontos kérdés, hogy mikor és milyen szempontok alapján vitathatja az adós a kapott számlát. A jogszabályok szerint az adós érdemben kétségbe vonhatja a fizetési kötelezettség jogcímét, annak fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét írásban, és az előírt határidőn belül (a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül). Az adósnak megfelelően kell indokolnia a vitatását. Amennyiben csak úgy, indoklás nélkül küldi vissza a számlát, azt nem fogják elfogadni vitatásként.

Milyen szabály vonatkozik az e-mailben kiküldött számlákra?

Az elektronikus kapcsolattartás egyre elterjedtebb a modern üzleti világban. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy lehetséges-e számlát e-mailben küldeni, és milyen jogi következményekkel jár. A 4/2013. Polgári jogegységi határozatnak megfelelően, a hitelező csak akkor küldhet fizetési felszólítást az adósnak e-mailben, ha az adóssal a megfelelő tartalmú számlát, legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölte, továbbá letelt az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidő. Tehát az adós nem számolható fel olyan követelés miatt, amely számára nem vált ismertté. Jelen esetben az adós arra hivatkozik, hogy elektronikus úton megküldött számla nem vált ismertté a számára, ezen módon a felszólításnak sem volt helye.

A fenti kérdéskör könnyebbséget jelenthet akkor, ha a felek közötti szerződés tartalmazza a kapcsolattartás módját, amely a fent említett esetben az e-mail. Emellett a feleknek meg kell nevezniük azt az e-mail címet is, amelyen keresztül hivatalosan kommunikálhatnak egymással. Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni a BH. 2021. 11. 313 számú bírósági határozatot, amely egyértelműen kijelenti, hogy ha a felek megállapodnak abban, hogy az elektronikus kommunikációt használják a kapcsolattartásra, akkor az általuk küldött számlát jogilag kézbesítettnek kell tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy az adós nem hivatkozhat arra, hogy az e-mailben kapott számla érvénytelen vagy hatálytalan. Az ilyen esetekben az e-mailben küldött számlát teljes értékűnek kell tekinteni, és az adós köteles a tartalmát elfogadni és megfelelő módon rendezni a kifizetést, mivel a felek közötti elektronikus kommunikációra vonatkozó megállapodás jogi érvényű.

Mi van akkor, ha nem állapodtak meg a kapcsolattartás formájáról?

Ha a szerződés nem tartalmaz információt a kapcsolattartás formájáról, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékeli. Ha a felek között kialakult gyakorlat szerint az elektronikus kapcsolattartás volt a megszokott, az adós nem hivatkozhat arra, hogy az e-mailben küldött számla érvénytelen. Ezzel kapcsolatban a BDT2021.4418 számú döntés általános jelleggel foglal állást.

Az BH 2015.11.310 számú határozat értelmében az adós jogosult vitatni a számlát egyszerű e-mailen keresztül, feltéve, hogy az e-mail kétséget kizáróan elérte a hitelezőt. Ezenkívül a lehetőség áll fenn, ha a felek a szerződésben elektronikus kapcsolattartási formát állapítottak meg, vagy ha a szerződésben nem határozták meg a kapcsolattartási formát, de egyértelműen látható, hogy a felek között kialakult gyakorlat az elektronikus kommunikáció alkalmazását részesítette előnyben.

Összességében, célszerű a szerződésben tisztázni a kapcsolattartás formáját. Ha az elektronikus kapcsolatot választják, fontos megadni az e-mail címet is. Ha nincs ilyen megállapodás, a bíróság az adott eset gyakorlatát veszi figyelembe a kézbesített számla és az adós vitatása tekintetében.