A tényállás
A bevezetőben említett videón az volt látható, hogy valaki a Petőfi hídon hajt keresztül autójával, miközben a sofőr ülésből telefonnal rögzíti az eseményeket. A videón látható, hogy egy másik gépjármű a külső sávban elhalad a kamerázó sofőr mellett, miközben a felvételt készítő sofőr humorosnak szánt megjegyzéssel kommentálja az eseményeket. Ez után a kamera rögzítette azt is, hogy maga a sofőr is 100 km/h körüli sebességgel hajt. Végül a két gépjármű lassulni kezd, a két gépjármű egymás mellé ér, ekkor pedig láthatóvá válik, hogy a másik gépjárművet a felvételt készítő sofőr zenésztársa vezeti.
A fenti videó tehát elkészült, majd a videót készítő zenész ki is rakta azt Instagram oldalára, sőt, ahhoz még egy szavazást is készített, hogy követői szerint melyik, videóban feltűnt autómárka a jobb. A videó meglehetősen nagy felháborodást keltett az interneten, így azt végül a zenész eltávolította saját oldaláról. Ami viszont egyszer kikerül az internetre az ott is marad, így innen már gyakorlatilag csak egy lépés volt, hogy a hatóságok tudomást szerezzenek a videóról és az azon szereplő szabályszegésekről.
A kiszabott bírság
Bár természetesen a rendőrség eljárásának minden mozzanatát nem ismerjük, ahhoz, hogy az ügyben közigazgatási és szabálysértési eljárás induljon elegendő volt akár az is, hogy egyetlen rendőr megtekintette a videót. Ez alapján ugyanis a szabályszegések már a rendőrség hivatali tudomására jutottak, amely elegendő ahhoz, hogy eljárást indítsanak. Feltételezhető, hogy a Petőfi hídon több kamera is rögzíthette az eseményeket, mely felvételeket a rendőrség jogosult volt megtekinteni az eljárás során. Bár a térfigyelő kamera a gépjárművek sebességét nem méri, arra alkalmas lehet, hogy mindkét gépjármű rendszámát azonosíthassák a hatóságok. A gépjármű haladási sebességét maga a felvétel rögzítette, a másik gépjárműnek pedig még a felvételen látható 100 km/h sebességnél is gyorsabban kellett hajtania ahhoz, hogy megelőzze azt a gépjárművet, amiből a videót készítették. Ezen túlmenően a két járművezető közül az egyik szerepel a felvételen, a videót készítő sofőr hangja pedig szintén kivehető a felvételen.
Miután feltételezhetően legalább a fenti bizonyítékok a rendőrség rendelkezésére álltak, nem volt akadálya annak, hogy a hatóság elbírálja a két zenész cselekményét. A videót készítő zenésszel szemben a megengedett sebesség túllépése miatt 90 ezer forint közigazgatási bírságot, valamint 6 közlekedési előéleti pontot szabott ki a hatóság, míg a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon miatt 20 ezer forint pénzbírságot és 3 közlekedési előéleti pontot szabtak ki. A másik járművezetővel szemben szintén 90 ezer forint közigazgatási bírságot és 6 közlekedési előéleti pontot szabott a rendőrség, a megengedett sebesség túllépése miatt. Ez tehát egy meglehetősen drága Insta-sztori volt a két zenésznek. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy bármilyen jogorvoslati lehetőséggel élt-e valamelyikük.
Milyen eljárások indultak?
Egy közlekedési szabályszegés esetén alapvetően két fajta eljárás indulhat: vagy közigazgatási eljárásban vizsgálják a szabályszegést, vagy pedig szabálysértési eljárásban.
Közigazgatási eljárás bizonyos, jogszabályban meghatározott szabályszegések esetén indul. Ide tartozik a megengedett legnagyobb sebesség túllépése, a vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések megsértése, a piros lámpán áthajtás, vagy éppen a leállósávon való jogosulatlan haladás. Ezen szabályszegések esetében fix összegű, jogszabályban előre meghatározott bírság kiszabására kerül sor, amely ráadásul attól függetlenül, hogy ki vezette a járművet, kiszabható az üzemben tartóval szemben. A két gépjárművezetővel szemben fejenként kiszabott 90 ezer forint összegű bírságot tehát közigazgatási eljárásban állapította meg a rendőrség, a bírság összegét is maga a vonatkozó kormányrendelet írja elő. Megjegyezzük, hogyha ugyanezen szabályszegést 2023.09.01. napja után követték volna el a járművezetők akkor már magasabb, 117 ezer forint összegű bírság kiszabására lett volna lehetőség.
Szabálysértési eljárás esetén az eljáró hatóságnak szélesebb mérlegelési jogköre van a kiszabható jogkövetkezmények tekintetében. A hatályos jogszabály értelmében szabálysértési eljárás esetén a kiszabott pénzbírság legkisebb összege hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén négyszázezer forint. (2023.09.01. napja előtt a legalacsonyabb kiszabható összeg ötezer forint volt, míg a legmagasabb összeg százötvenezer, illetve háromszázezer forint volt.) Vannak azonban olyan szabálysértések is, amelyek esetén a jogalkotó szintén fix összegű bírságot állapított meg, amelytől a rendőrség eljárása során nem térhet el. Ilyen szabálysértést valósít meg az, aki vezetés közben kézben tartott mobiltelefont használ, de az is, aki nem indexel amikor kéne, aki autópályán tolat, vagy éppen a megállni tilos táblát hagyja figyelmen kívül, feltéve, hogy a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg. A vezetés közben kézben tartott mobiltelefonért idén szeptember 1-je előtt 20 ezer forint, míg ezen dátumtól kezdődően 26 ezer forint pénzbírság szabható ki.
De miért is fontos a fentiek megértése?
Annak megértése, hogy a két zenész magatartását milyen jogszabályok alapján, milyen jogi környezetben ítélték meg a hatóságok azért fontos, hogy lássuk, a felvételen szereplő és bizonyítható cselekményekkel kapcsolatosan mérlegelési jogkörük nem volt a hatóságoknak. A döntések megszületése és nyilvánosságra hozatala után sokan nem voltak maradéktalanul elégedettek, sokak álláspontja szerint a kiszabott bírság összege nem jelent kellő visszatartó erőt a további szabályszegések elkövetésével szemben. Fontos azonban látnunk, hogy a jogi környezet nem adott arra lehetőséget, hogy a hatóságok szabadon állapítsák meg a kiszabott bírságok összegét. Álláspontom szerint ugyanakkor az igazi visszatartó erőt a kiszabott közlekedési előéleti pontok jelenthetik, hiszen 18 pont elérése után sor kerül a vezetői engedély visszavonására.