Az alapvető probléma
Sokakban felmerülhet kérdésként, hogy miként rendelhet meg bárki bármit is úgy, hogy nincs is tisztában azzal, hogy pontosan mennyibe fog az kerülni? Nos, az ördög ebben az esetben is a részletekben rejlik. Miként is néz ki általában egy új gépjármű megvásárlása napjainkban? Első lépésként a vevő fejében kialakul valamiféle elképzelés arról, hogy milyen autót is szeretne vásárolni. Ezek után felmegy valamely kereskedő vagy éppen az importőr weboldalára, megnézi milyen felszereltséggel, milyen színben, körülbelül milyen vételárért tudja megvásárolni a kívánt típust. Ezek után általában felkeresi valamelyik márkakereskedést, ahol elképzeléseit megosztja egy ott dolgozó értékesítővel. A tervek itt már kezdenek testet ölteni, a vevő pedig szóban(!) tájékoztatást kap arról, hogy az általa áhított autót milyen áron tudja megvásárolni, milyen felszereltséggel fog érkezni és várhatóan mikor veheti azt birtokba. Majd pedig a szóbeli megbeszélések után a kereskedő alkalmazottja egy paksaméta dokumentumot tesz a vevő elé és illedelmesen megmutatja, hogy hol kell aláírnia a papírokat. Bármilyen meglepő is, a legtöbb ember egy ilyen szituációban átolvasás és gondolkodás nélkül aláírja az elé tett dokumentumokat annak ellenére, hogy sokszor egy tíz- vagy húszmilliós vagyontárgy megvásárlásához kötődnek.
És ami ezután következik
Szerencsésnek tekintheti magát az a vevő, akinek ezután a története úgy folytatódik, hogy megbeszélteknek megfelelő időben, a megbeszélteknek megfelelő felszereltségű autót átvehette a megbeszélt vételárért cserébe. Az elmúlt időszakban ennél sajnos sokkal gyakoribb, hogy a vevő csak vár az autóra, ám az nem érkezik meg, vagy nem olyan felszereltséggel, vagy éppen közlik vele, hogy még pár millió forintot rá kell fizetnie a vételárra. Nos általában ekkor kerülnek elő az előbb említett, korábban átolvasás nélkül aláírt dokumentumok és általános szerződési feltételek és ekkor kezdenek feltűnni azon szerződéses rendelkezések, amelyek a feltüntetett árat már csak tájékoztató irányárnak tekintik, vagy amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az átadási határidőt csak egy várható és nem biztos dátumnak tekintsük. És ekkor kezdődik meg az ügyben a „jogászkodás” is, a jogi lehetőségek feltérképezésének és a választási lehetőségek közötti döntés ideje is.
A lehetőségek
Jogi szempontból ilyenkor vizsgálhatjuk, hogy a felek között valójában, a jog szemüvegén keresztül szemlélve létrejött-e szerződés és ha igen, akkor a sérelmesnek tartott rendelkezés tisztességtelensége megállapítható-e. Egyes esetekben ugyanis meg lehet állapítani, hogy a felek között szerződés nem jött létre még annak ellenére sem, hogy van egy mindkét fél által aláírt dokumentum, amely laikusok számára akár szerződésnek is tűnhetne. Abban az esetben ugyanis, hogyha a szerződésből még azt sem tudjuk megállapítani, hogy mik a szerződés lényeges elemei (pl. a vételár), akkor nemlétező szerződésről beszélünk. Ez ugyanakkor nem mindig és minden körülmények között szolgálja a vevő érdekeit, hiszen ha valaki már több hónapja, vagy éppen fél éve vár az új autójára, úgy nem biztos, hogy annak örül a leginkább, hogyha kiderül, nincs is szerződéses kapcsolat közte és a kereskedő között. Más esetekben ugyanakkor a szerződés, illetve az általános szerződési feltételek rendelkezéseinek átvizsgálása során arra a következtetésre tudunk jutni, hogy azok, vagy azok egy része érvénytelennek, tisztességtelen szerződési feltételnek tekinthetők. Ebben az esetben általában úgy kell tekinteni, hogy a szerződés az érvénytelen rendelkezés nélkül lépett hatályba, így a kereskedőt végülis rá lehet szorítani jogi eszközökkel arra, hogy mégis az eredetileg megállapított vételáron, felszereltséggel, stb. adja át a gépjárművet.
Mit mondott ki a mostani bírósági döntés?
A nemrégiben meghozott bírósági ítélet abból a szempontból is különleges, hogy a pert nem valamely magánszemély, hanem maga az ügyészség indította, közérdekű per formájában. A Fővárosi Ítélőtábla pedig a konkrét ügyben ítéletében kimondta, hogy a vételár szerződéskötést követő egyoldalú felemelését lehetővé tevő kikötések tisztességtelennek, mivel azok az árváltozást nemcsak egyértelműen beazonosítható körülmények esetére, hanem egyéb, a gépjármű bekerülési költségét érintő köztehernövekedés esetére is megengedik. Ez utóbbi rendelkezés pedig olyan széles áremelési lehetőséget biztosít az autókereskedő részére, amelyet a fogyasztó előzetesen felmérni nem tud, az számára nem átlátható, előre nem tudhatja, hogy milyen feltételek esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására. Emellett a bíróság azért is tisztességtelennek tekintette a szerződési kikötéseket, mert a fogyasztó nem mondhatta fel a szerződést áremelés esetén.
A döntés azért is bír kiemelkedő jelentőséggel, mivel a közérdekű perben hozott ítélet hatálya a törvény erejénél fogva kihat minden, a vállalkozással szerződő természetes személyre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható. A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.
Hazánkban tehát megszületett az első olyan bírósági ítélet, amely kimondja, hogy az autókereskedők nem telepíthetnek minden kockázatot a vevőkre. Információink szerint az ügyészség nyolc autókereskedés ellen indított hasonló okokból közérdekű pert, így a jövőben bizonyosan várhatóak még további bírósági döntések is az ügyben.
Vissza a hírekhez
