A szakértői bizonyítás

Jogvitás ügyek során számtalan alkalommal találkozni lehet különleges szakértelmet igénylő kérdésekkel. Ezeket sem ügyfél, sem ügyvéd, sem pedig bíró nem tudja megválaszolni. Nem rendelkeznek ugyanis megfelelő szakértői kompetenciával. Egy rendkívül egyszerű és gyakori példa: vásároltunk egy autót, ami meghibásodott. Felvesszük a kapcsolatot az eladóval és kérjük a javítást. Az eladó megvizsgálja és elutasítja az igényünket. Állítása szerint a gépjármű ugyanis nem hibás, vagy a hibát a mi rendellenes használatunk okozta. Mivel az autót érintő műszaki kérdések igazságügyi szakértőt igényelnek, szakvélemény nélkül kevés eséllyel érvényesíthető az ilyen igény.

Kik a szakértők?

Polgári ügyekben a Polgári Perrendtartás definiálja a szakértői bizonyítás alapjait. A törvény szerint szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni.

A szakértői törvény értelmében a szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. A szakértői tevékenységet végezheti természetes személy, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek. Például egy ingatlan jogvita során a tényleges szaktudást egy építészmérnök adja, de a szakértői tevékenységet akár az általa működtetett cég is végezheti.

Ahhoz, hogy egy szakember felvételt nyerjen a szakértői névjegyzékbe, számos feltételnek teljesülnie kell. A szaktudás mellett például büntetlen előélet és jogi ismereti vizsga is szükséges. A szakértői névjegyzék az alábbi weblinken elérhető.

Kirendelés – megbízás

A szakértő alapvetően bíróság, vagy hatóság kirendelésére, illetőleg megbízás alapján adhat szakvéleményt. Kirendelés például egy büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértő a sérülés tényleges gyógytartamának megállapítására. Polgári perben is van lehetőség kirendelni szakértőt, itt a feleknek szükséges indítványozni.

Megbízási szerződés alapján magánszakvéleményt készíthet a szakértő, amelyre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Szakértői Törvény szabályai mellett.

Magánszakértő, más eljárásban kirendelt szakértő és kirendelt szakértő szakvéleménye

Jelen cím alatt a szakvélemények fajtáit, felhasználásuk szabályait taglalom a polgári peres eljárásra fókuszálva.

A polgári perben alkalmazható magánszakértő, más eljárásban kirendelt szakértő és kirendelt szakértő.

1. A magánszakértő, aki a fentiek szerint megbízásos alapon dolgozik. A perben az egyik fél – aki bizonyítani kíván – megbízza a szakértőt. A magánszakértő jogosult betekinteni az iratokba, jelen lenni a tárgyalásokon és kérdéseket indítványozni a felekhez. Köteles ugyanakkor például az ellenérdekű félnek is lehetőséget biztosítani az általa tartott szemlén. Nagyon fontos, hogy a perben mindkét fél terjeszthet elő magánszakvéleményt ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan. Ha pedig a két magánszakértő sehogy sem jut azonos – vagy megközelítőleg azonos – álláspontra, akkor célszerű kirendelést indítványozni.
2. Más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználását is indítványozhatják a felek. Ez tipikus esetben előzetes szakértői bizonyítás után merül fel. A jogi szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy például közjegyző előtt nemperes eljárásban szakértői bizonyítást folytassanak le a felek. A magam részéről mindenképpen javasolt eljárás, ugyanis egy jó szakvéleménnyel évekig tartó pereskedést lehet elkerülni. Továbbá a pervesztesség kockázatát is csökkenti, ha a szakkérdésben tisztán látunk. Lényeges különbség a magánszakértő szakvéleményétől, hogy itt nincs lehetőség ellenszakértő bevonására a perben.
3. Kirendelt szakértő részvételére – indítványra – akkor kerülhet sor, ha

• a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását,
• valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy
• a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében szükséges.

Aggályos szakvélemény

Természetesen a szakértők szakvéleménye sem támadhatatlan. Aggályos a kirendelt – és más eljárásban kirendelt – szakértő véleménye, ha

• hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
• homályos,
• önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
• egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.

A magánszakértő szakvéleményével kapcsolatban a fentiek mellett további követelményeket is támaszt a jogszabály. Példának okáért ez akkor is aggályos, ha közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn. Az aggályos szakvélemény bizonyítékként a perben nem felhasználható.

Amennyiben szakkérdést érintő jogvitás problémánk merül fel, akkor mindenképpen érdemes jogásszal konzultálni és a szakértői bizonyítás optimális formáiról egyeztetni!