Ön itt áll:
2023. szeptember 22.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. szeptember 22. ( 426 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az emberek többsége tévesen úgy hiszi, hogy a gúnynevén „haláladónak” is csúfolt öröklési illeték, évekkel korábban eltörlésre került. Ez azonban nem igaz. Az öröklési illeték egy ma is létező, a vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona. De vajon minden örökösnek kell öröklési illetéket fizetnie? Vagy vannak kivételek? Jelen cikkünkben annak nézünk utána, hogy kinek, mikor és milyen mértékű illetéket kell fizetnie az örökölt vagyon után.
valamint minden, halálesetre visszavezethető vagyonszerzési mód, így a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész és a halál esetére szóló ajándékozás is.
Fontos tudni, hogy ha az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy meghatározott vagyontárgyakat, melyek az örökség részét képzik, ne az örökös, hanem harmadik személy kapja meg, akkor ezen vagyontárgyak után az örökös nem fizet illetéket. Illetékfizetési kötelezettsége ilyenkor annak a személynek keletkezik, akire a vagyontárgyat az örökhagyó hagyta.
Öröklésről való ingyenes lemondás esetén az örökösnek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, azonban ha ellenérték fejében, más javára mond le, akkor az örökös az ellenérték alapján köteles illetéket fizetni. Ha ingyenesen, más javára mond le az örökös, akkor az átengedett örökséget megszerző személy, úgy köteles öröklési illetéket fizetni, mintha az örökség közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.
Míg az örökségről lemondani, az örökhagyó halála előtt lehet, addig az örökhagyó halála után az örökség visszautasításáról beszélhetünk. Visszautasítás esetén az örökös szintén nem köteles illetéket fizetni.
Ha az örökségben lévő ingatlant vagy ingó dolgot adósság terheli, akkor a hitelező az adósság fejében az örökség arányos részét átvehet. Ilyen esetben a hitelező nem öröklési illetéket, hanem visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9%. Gépjármű, pótkocsi vagy vagyoni értékű jog öröklése esetén az öröklési illeték 8%.
Hogy számítjuk ki a hagyaték tiszta értékét?
Amikor a hagyaték tiszta értékét számíjuk, akkor a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét. Szintén le kell vonni a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Ezen túlmenően az örökségből levonásra kerül az elhunyt személy eltemettetésének szokásos költségei is. A kötelesrész értékét szintén le kell számítani az örökségből, ha annak kiadására az örökös köteles.
Ha az örökös olyan dolog tulajdonjogát szerzi meg, amelyen más személynek vagyoni értékkel bíró joga áll fent (pl.: haszonélvezeti vagy használati jog), akkor az örökség értékéből le kell vonni a ezen jogok értékét.
2010-ben az öröklési illeték megfizetése tekintetében a jogalkotó módosította a jogszabályt, erre tekintettel több esetben lehet illetékmentesen örökölni. Ez alapján az örökhagyó egyenesági rokona, valamint túlélő házastársa illetékmentességet élvez. Szintén nem kell illetéket fizetni, ha az örökhagyó testvére szerzi meg az örökrészt.
A mostoha- és nevelt gyermek, illetve mostoha- és nevelőszülő öröklése esetén 20.000.000 Ft összeghatárig nem köteles illetéket fizetni az örökös, az ezen érték fölötti örökség után szükséges csak öröklési illetéket leróni.
Fontos tudni, hogy 300.000 Ft értékhatárig egyáltalán nem kell öröklési illetéket fizetni, függetlenül attól, hogy az örökhagyó és az örökös milyen kapcsolatban álltak egymással.
Mentes az öröklési illeték alól, a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, valamint a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
Más mértékű illetéket kell fizetni a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklésére. Ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, akkor illetékmentességet élvez az örökös.
A lakás/lakóház felépítésére azonban a jogszabály időbeli korlátot állapít meg, mely alapján az örökösnek négy év áll rendelkezésre, hogy a használatbavételi engedélyt megszerezze. Az adóhatóság ilyenkor az illetékfizetési kötelezettséget felfüggeszti, a lakóépület elkészültéig. Ha a lakóingatlan a megadott határidőn belül elkészül, akkor a használatbavételi engedély bemutatását követően az adóhatóság törli az illetéket, ha nem, akkor az illetéket meg kell fizetni.
A kiskorú személyek öröklésének megkönnyítése érdekében, a kiskorú személyek is kedvezményt élveznek, mely alapján az öröklési illetéket a nagykorúvá válástól számított 2 éven belül késedelmipótlék-mentesen be tudják fizetni. Ha a kiskorú személy a tartozását ezen határidő előtt teljesíti, akkor kedvezményben részesül, évenként 10%-ot csökken az öröklési illeték, de maximum 70%-kal csökkenhet. Tehát, ha a kiskorúnak az öröklési illetéket legkésőbb 2027-ig kell befizetnie, de az illeték 2023-ban befizetésre kerül, akkor csak az illeték 60%-át kell csak megfizetni.
Termőföldek öröklésére szintén speciális szabály vonatkozik, mivel ilyen esetben az öröklési illeték felét kell csak megfizetni, őstermelő öröklése esetén pedig csak a negyedét.
A fent leírtak, az öröklési illeték szabályozás leggyakrabban előforduló részei. Ha esetleg nem lennénk biztosak az illetékfizetési kötelezettségünkben, akkor célszerű ennek megfejtése érdekében megnézni az erről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, mely a részletes szabályozást tartalmazza vagy jogi segítséget kérni az ügyben.
Címkék:
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
