Békéltető testület 2024-től

Egy korábbi írásunkban már körbejártuk, hogy mi az a Békéltető Testület. A nem rég napvilágot látott változások tükrében fontosnak tartjuk újra elővenni a témát és megvizsgálni, hogy milyen változások előtt áll ez a vitarendezési fórum!

Korábbi írásunk itt olvasható.

Ismétlés, avagy mi az a Békéltető Testület

A Békéltető Testületről valószínűleg már mindenki hallott, akinek volt vitás, panaszos ügye valamely szolgáltatóval vagy kereskedővel. A Testület már 1999 óta létező fórum, ami azzal a céllal jött létre, hogy a fogyasztók részére gyors és alternatív vitarendezési fórumot biztosítson.

A Békéltető Testület egy olyan független testület, amely a gazdasági kamarák mellett működik. Tagjait a gazdasági kamarák és egyes, kifejezetten a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek egyenlő arányban rendelik ki, ami pártatlanságát hivatott biztosítani. Működésének jogi szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései tartalmazzák.

A Békéltető Testület hatáskörébe kizárólag fogyasztói jogviták tartoznak. Azokban az eseteben fordulhat a fogyasztó a Testülethez, ha vásárolt egy terméket vagy szolgáltatást, de kifogása van vele szemben. Jellemzően azokban az esetekben kerül a Testület elé egy ilyen ügy, ha a kereskedővel, vagy vállalkozóval való egyeztetés már kudarcba fulladt.

A példa kedvéért, ha a fogyasztó vásárolt egy új TV készüléket, majd a kicsomagoláskor észrevette, hogy pixelhibás a készülék, akkor jellemzően egyből felveszi a kapcsolatot a vállalkozással, ahonnan beszerezte a TV készüléket. Amennyiben a vállalkozás elzárkózik attól, hogy a fogyasztó jótállási igényét érvényben elbírálja, akkor a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordulhat, hogy segítsenek feloldani a jogvitát.

Egy másik írásunkban már összeszedtük, hogy milyen ügyekben fordulhat a fogyasztó a Békéltető Testülethez. Írásunkat itt lehet elolvasni.

Békéltető Testület eljárás 2024 előtt

A Testület eljárása a fogyasztó kérelmével indul, az eljárás megindításának ugyanakkor feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül ezelőtt megkísérelje a vitás ügy rendezését. A fogyasztó kérelmében fel kell tüntetni a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, valamint a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékokat. A bizonyítékokat, például számlákat, szerződéseket, levelezéseket csatolni is szükséges a kérelemhez.  A kérelemben a fogyasztónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni, ám ez nem vezetett eredményre. Ezen túlmenően tartalmaznia kell az ügy eldöntésére irányuló kifejezett fogyasztói indítványt is.

Az eljárás pontosabb menetéről, illetve a Békéltető Testület határozatairól az alábbi írásunkban lehet tájékozódni.

Új változások (2024)

2024. január 1-jétől komoly változásokat hoznak a fogyasztóvédelmi békéltető testületek működésében. A változások jelentős mértékben érintik az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságait a vállalkozásokkal szemben. Bár a békéltető testületi eljárások jelenleg is a vállalkozásokra rónak kötelezettségeket, a 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok célja az elérhetőbb fogyasztóvédelem fokozása, a meghatározott értékhatár alatti ügyekben pedig hatékonyabb döntéshozatal.

A jelenlegi szabályozás alapján, ha a békéltető testület megállapítja, hogy a fogyasztó panasza megalapozott, a vállalkozások együttműködésétől függően kétféle határozatot hozhatnak:

• Ha a vállalkozás korábban alávetési nyilatkozatot tett, akkor végrehajtható marasztaló határozat születhet, amely joghatását tekintve hasonlít egy bírósági ítélethez.
• Ha nincs alávetési nyilatkozat, akkor ajánlást adhatnak ki, amely vonatkozásában azonban nem indítható végrehajtás, vagyis nem bír semmilyen kötelező erővel.

Eddig a vállalkozások legtöbbször nem tettek alávetési nyilatkozatot, mivel a békéltető testület által kiadott ajánlás nem járt pénzbeli kötelezettséggel és csak a vállalkozás nevének közzététele volt az egyetlen hátrány, amit így el kellett a vállalkozásnak szenvedni.

A 2024. január 1-jén hatályba lépő új rendszer értelmében, a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is érdemi határozatot hozhatnak vállalkozásokkal szemben, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és a vitás összeg nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.

Ez a változás azt eredményezi, hogy a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy a fogyasztóvédelmi békéltető testületek eljárásai során, az ilyen típusú ügyekben is határozatot hozhatnak, amely pénzbeli kötelezettséget ró rájuk. Ezt követően a vállalkozások jogorvoslattal élhetnek a bíróság előtt, ha nem értenek egyet a békéltető testület határozatával.

Az új szabályok célja az, hogy a vállalkozások együttműködőbbek legyenek az eljárás során, valamint növekedjen az egyezségkötési hajlandóság azokban az esetekben, amikor valódi alapja van a fogyasztói panasznak. Ugyanakkor a változás miatt a vállalkozásoknak komolyan kell venniük a fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárásokat, és már az eljárás során is érdemi bizonyítékokkal alátámasztott válaszokat kell adniuk.

A változások miatt várhatóan növekedni fog az eljárások száma, de ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztók számára könnyebben elérhetővé válik az ingyenes jogi lehetőség a panaszaik érvényesítésére a vállalkozásokkal szemben.