MI AZ A WHISTLEBLOWING IRÁNYELV ÉS HOGYAN LETT BELŐLE PANASZTÖRVÉNY?

Sok szó esett az elmúlt időben a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényről. A leginkább panasztörvényként emlegetett jogszabály 2023 májusában lett elfogadva. Az új jogszabály többletkötelezettséget ró a vállalkozásokra, ezért fontos kitérni arra, hogy mi áll a hátterében, hiszen a megfelelő bejelentési rendszerek kidolgozása érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozás céljával is tisztában legyünk.

A panasztörvény az uniós whistleblowing irányelv átültetése a hazai jogrendszerbe.

A whistleblowing irányelv az Európai Unió jogszabályainak egyik fontos eleme, amelynek célja a whistleblowerek, vagyis azoknak az egyéneknek vagy munkavállalóknak a védelme, akik jogosan jelentenek be visszaéléseket, jogsértéseket vagy illegális tevékenységeket egy vállalatnál vagy szervezetnél.

Az irányelv kulcsfontosságú pontjai:

Az irányelv elsődleges célja a bejelentők, vagyis a whistleblowerek védelme. Ezen személyeket jogi védelem illeti meg, ha jóhiszeműen és hitelesen jelentenek be jogsértéseket. A munkáltatók nem büntethetik, el nem távolíthatják őket, és nem korlátozhatják őket a jogok gyakorlásában. Eleve kérdéseket vet fel, hogy milyen visszaélések és jogsértések bejelentésére kell gondolni. Ebben a körben nagyon széles spektrumon mozog a bepanaszolható jelenségek köre, így előfordulhat jogszabálysértés, de akár egy belső előírás megsértése is.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk hatékony jelentési mechanizmusokat az esetleges visszaélésekre vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a whistleblowerek számára, hogy bizalmasan és nyilvánosan is bejelentsék a visszaéléseket. Ez lehet például egy online platform vagy egy erre szakosodott szervezet. Lényeges, hogy a bejelentés kivizsgálása a magyar szabályozás szerint akkor kötelező, ha az nem névtelen. Ebben az esetben legfeljebb 30 nap áll a kivizsgálásra rendelkezésre, de azon belül is minél hamarabb el kell intézni.

Az irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre hatékony intézkedéseket a bejelentők védelme érdekében, ideértve a képzést és az információhoz való hozzáférést is. A szabályozás meghatározza azokat az állami hatóságokat is, amelyek felelősek a bejelentők védelméért és a jelentések feldolgozásáért. Az állami hatóságoknak kötelességük a hatékony nyomozás és az intézkedések meghozatala.

Az irányelv nem csak a magánvállalatokra vonatkozik, hanem az állami szervekre és hatóságokra is. Minden olyan szervezetet érint, amelyeknél visszaélések vagy jogsértések fordulhatnak elő. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a lakosságot és a munkavállalókat a bejelentési rendszer lehetőségéről, és fel kell hívniuk a figyelmet az ilyen bejelentésekre. Jelenleg az 50 fő feletti foglalkoztatókon kívül vannak olyan speciális szabályozás alá eső ennél kisebb társaságok is, akiknek ez új intézménnyel teendőjük van. Ilyenek a pénzmosásellenes törvény hatálya alá tartozó könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is.

A fenti elveket azért fontos hangsúlyozni, mert a szabályozás lényege az, hogy hatékonyabb módon legyen biztosítva a jogszerű működés, és védelmet nyújtson azoknak, akik valós és jogos bejelentésekkel hozzájárulnak az érintett szervezetek jogszerű és átlátható működéséhez. Az irányelvnek a tagállamok általi hatékony végrehajtása és a whistleblowerek valódi védelme ehhez elengedhetetlen.