Influencerek és a személyiségi jogok

Manapság majdnem mindenki jelen van a közösségi oldalak valamelyikén, és akarva akaratlanul belebotlik egy-két influencerbe. Biztos sokan követnek is egyet-kettőt, mert hát a szó pejoratív jelentésén túl, valamennyi blogger, humorista, színész, sportoló, egyéb híresség, vagy éppen sztártudós annak számít. Persze sajnos a „megeszem a lábkörmömet 20.000 feliratkozó esetén” típusú tartalomgyártók is ide tartoznak, emiatt van egy pejoratív értelme az influencer szónak. De valójában mindenki, aki népes követőbázissal rendelkezik, befolyással van (akarva akaratlanul) mások véleményére, ízlésére.

Most induljunk ki az igényes tartalomgyártókból, akik valamilyen hasznos, érdekes témában gyártanak videókat, képeket, blogokat, és sokan felnéznek rájuk. Nos a népszerűségen, a társadalmi megbecsülésen és a másik nem figyelmének felkeltésén túl ennek anyagi előnye is lehet, illetve ismerni kell azt, hogy meddig mehetünk el a tartalom megosztások során, mások jogainak sérelme nélkül. Márpedig akkor itt jön képbe a jog.

Kétrészes cikkünkben az influencerek kapcsán felmerülő személyiségi jogokkal kapcsolatos kérdéseket, és a hirdetések szabályait, erkölcsi és jogi dilemmáit feszegetjük.

Személyiségi jogok

Kézenfekvőnek tűnik, hogy legelőször a személyiségi jogokról beszéljünk, hiszen egy influencer véletlenül (vagy szándékosan) többezer, vagy akár millió követőjével megoszthat olyan tartalmat, amin a hangunk, képmásunk, nevünk stb. szerepl. Pl. elviszi a kutyáját állatorvoshoz, és megosztja a képet, amin vizsgálják. Ugyanakkor a képen szerepelhet az állatorvos, az asszisztens, és Fifike gazdija, aki a váróban üldögél. Egyikről sem lehet képet megosztani az engedélye nélkül.

A Ptk. tartalmazza a személyiségi jogokat, amelyek között ott szerepel a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, így, ha valaki a közösségi médiában megoszt egy rólunk készült kép, vagy hangfelvételt megsérti a személyiségi jogainkat. Ilyenkor fel kell szólítanunk a jogsértő tartalom eltávolítására, ha ezt nem teszi meg, bármelyik platformon jelenhetjük a jogainkat sértő tartalmakat.

Amennyiben másképp nem oldható meg, bíróságtól lehet kérni a jogsértés megállapítását, és a jogsértő magatartás abbahagyására lehet kötelezni az illetőt.

Személyiségi jogunk megsértése esetén nem vagyoni sérelem ér minket, amelyért a Ptk. szerint sérelemdíjat követelhetünk. De azt nem árt tudni, hogy a bíróság a sérelemdíjat az eset összes körülménye alapján határozza meg. Vagyis ha egy ötezer követővel rendelkező, kulturált tudományos blog véletlen megoszt egy múzeumi tárlaton készült képet rólunk, amihez nem járultunk hozzá, a jogsértés tényén kívül feltehetően mást nem fognak megállapítani. A sérelemdíjhoz nem szükséges egyéb hátrány bizonyítása, de a bírósági gyakorlat szerint, ha az eset összes körülménye alapján a jogsértés nem járt egyéb hátránnyal, nem fogunk sérelemdíjat kapni.

Egészen más a helyzet, ha egy milliós vagy többszázezres követőbázissal rendelkező influencer mondjuk megoszt rólunk egy képet, ahogy a koncert első sorában sugárba hányunk. Vagy egy radikális, agresszív politikai nézeteket valló blogger a mi képünkkel illusztrálja az éppen aktuális ellenségképét, akit szidalmaz. Na ilyen esetben jóeséllyel a jogsértés tényén túl már sérelemdíjra is számíthatunk, és akár az emberi méltóság, vagy jóhírnév megsértésének megállapítása is szóba jöhet.

Mivel a bíróság az eset összes körülményét vizsgálja, nem csak azt fogja megnézni, hogy a kép rossz színben tüntet-e fel minket, hanem pl. sérül-e emberi méltóságunk (koncerten készült részeg kép) vagy kifejezetten a kép mellé fűzött tartalommal sérülnek egyéb személyiségi jogaink (pl. jóhírnév).

Példaként említenék egy sporthorgászról megosztott képet, amin hetvenkilós kifogott harcsájával büszkélkedik. A kép megosztása nem volt személyiségi jogot sértő, mert azt a horgász megengedte, de mellé fűzött képaláírásban hazugságot állítottak róla. Az szerepelt a kép alatt, hogy a halból paprikást főztek, ami a hal mérete és fajtája miatt sportszakmai szempontból etikátlan, tilos lett volna. Ezért a bíróság már megállapította, hogy sérült a sportoló jóhíre, és megítélte a sérelemdíjat.

Logikus, de sokan elfelejtik, hogy az influencereknek is van személyiségi joga, és bár a bírói gyakorlatban vitatott, hogy közszereplőnek minősülnek-e, de akárhogy is van, feltehetően többet el kell tűrniük, mint egy átlagembernek. Még ha kimondaná egy bíróság, hogy közszereplőről van szó, akkor is van egy határ: embertársunkat nem alázhatjuk meg, emberi méltóságukat nem sérthetjük meg. (Még akkor sem, ha ő magát megalázza néha).

A véleményvezérek által népszerűsítésre használt gyerekfotókba részletesen nem mennék bele, de örömteli, hogy az Uniós döntéshozóknál tervben van egy jogszabály, amely direkt módon rendezné a gyermekek személyiségi jogait a szülőkkel szemben, mert még az átlagos felhasználók is gyakran osztanak meg gyermekeikről fényképeket, és sokszor ez a gyermek számára méltatlan helyzetet eredményez. Annyit hozzátennék, hogy a gyermek önálló személy, így van személyiségi  joga, emberi méltósága, ezért tehát fontos, hogy ha meg is osztunk egy fényképet gyermekünkről, sose ábrázoljuk olyan helyzetben, amelyben kiszolgáltatott lehet, vagy amely később megalázó lehet számára. Ezért mindenképp kerülni kell a pelenkázós, fürdetős, sírós képek nyilvánosságra hozatalát.

Az influencerek hirdetéseit érintő kérdéseket következő cikkünkben tárgyaljuk részletesebben. Érdekességként megemlítem, hogy az egyik platform szerint a felhasználók 90%-a követ valamilyen konkrét márkát a közösségi oldalakon. Ugyanezen oldal szerint a felhasználók 87%-a állítja azt, hogy cselekvésre ösztönzi, ha érdekes terméket lát az adott oldalon.

Ennél kicsit ijesztőbb adat, hogy a fogyasztók 86%-a nyilatkozott úgy, hogy megvásárolna, kipróbálna vagy ajánlana megosztásra érdemes besorolású terméket. De erről részletesen a következő cikkben olvashat.