Ön itt áll:
2023. szeptember 6.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. szeptember 6. ( 444 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az a legtöbb munkavállaló számára ismert tény, a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Minél több a gyermek, annál több a pótszabadság. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.
A gyermek, eltérően a polgári jog egyéb szabályaitól, nem tizennyolc éves koráig számít gyermeknek, hanem csak tizenhat éves koráig, így legutoljára abban az évben jár a gyermek után pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajnos a jogszabály pont a tinédzser kor közepén veszi el a szülőktől a pótszabadságot, amikor a leginkább szüksége lenne rá.
A munkavállalónak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár.
Bár logikus lenne a választ a Munka Törvénykönyvében keresni, hogy mely gyermek lehet alapja a pótszabadságnak, azonban a jogszabály továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre. Ez a jogszabály határozza meg, hogy milyen párkapcsolati viszonyban, mely gyermek után jár a pótszabadság.
Pótszabadság csak olyan gyermek után jár, akit a munkavállaló saját háztartásában nevel.
Tehát ha egy válás után a gyermek felügyeletére csak az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele, még a vér szerinti gyermeke után sem kap pótszabadságot.
Egy gyermek akkor számít saját háztartásban neveltnek, ha a meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Napközbeni időszaknak minősül, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul vagy bölcsödébe jár. Ha viszont a szülő bentlakásos intézménybe adja a gyermekét, a pótszabadságra való jogosultságát elveszíti. Ugyanígy elveszíti a szülő a pótszabadság iránti jogát, ha huzamosabb ideig külföldön végez munkát (ez természetesen nem vonatkozik az átmeneti külföldi kiküldetésekre, valamint az olyan fuvarozói munkakörre, ahol a munkavállaló feladata a hosszabb-rövidebb külföldön való tartózkodás).
Nem elég azonban annak megállapítása, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában neveli, szükség van még hozzá a munkavállaló és a gyermek szoros kapcsolatára, melyet szintén a fent hivatkozott jogszabály határoz meg. Ennek természetesen nincsen objektív fokmérője, minden esetben egyedileg értékelendő.
Nyilvánvalóan pótszabadság illeti meg a vér szerinti szülőket, valamint az örökbefogadó szülőket. Ha a szülők elváltak és a gyermeket nevelő szülő ismételten házasságot köt, az új házastárs szintén jogosult lesz a pótszabadságra, hiszen a gyermek az ő háztartásában is nevelkedik.
Mivel az örökbefogadás egy nagyon hosszadalmas, akár évekig elhúzódó eljárás is lehet, ezért pótszabadság illeti meg azt a szülőt, aki még nem örökbefogadó szülője a gyermeknek, de saját háztartásában neveli és a gyermek örökbefogadására irányuló eljárást már megindította.
Pótszabadság illeti meg a gyermek gyámját, nevelőszülőjét és helyettes szülőjét. A gyermek gyámját szülői felügyelet hiányában a gyámhatóság jelöli ki, ilyen eset, ha a kiskorú gyermek szülei elhaláloznak és rokon, illetve előre meghatározott személy a kiskorú gondozását elvállalja.
A nevelőszülőség egy jogi fogalom, bár sokan tévesen használják a nevelőszülő fogalmát az összes olyan viszonyra, ahol a munkavállaló nem a saját, vér szerinti gyermekét neveli. A nevelőszülőség valójában csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy meghatározott tanfolyam elvégzése után, a nevelőszülői hálózatban tevékenykedve, hivatásszerűen gyermeket nevelnek. Ugyanígy a helyettes szülőség is, a nevelőszülőkhöz hasonlóan, az arra rászoruló gyermekek nevelését jelenti, átmeneti jelleggel.
Mi a helyzet akkor, ha ezek közül egyikbe sem tartozik a párkapcsolatunk, mert bár közös háztartásban neveljük a más szülőtől származó gyermekeket a párunkkal, de a kettőnk viszonyát semmilyen hivatalos formában nem vetettük nyilvántartásba.
Sajnos ez sok esetben gond lehet.
Az élettársnak csak abban az esetben jár pótszabadság a saját háztartásban nevelt gyermek után, ha a gyermek szülőjével legalább egy éve élettársként szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll a felek között és ezt közokirattal igazolni tudják.
Ha az élettársak viszonya nem hivatalos, akkor a pótszabadság nem jár. A szabályozás egyébként logikus, ha átgondoljuk. A párkapcsolatok manapság viszonylag gyorsan változhatnak, így ha időarányosan akarnánk pótszabadságot adni pár hónap gyereknevelés után, az teljesen követhetetlen és ellenőrizhetetlen helyzeteket eredményezne munkajogi szempontból.
Dalma és Botond élettársak három éve, párkapcsolatukról hivatalos nyilatkozatot tettek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Közösen nevelik Biankát (12) és Brigit (4), Dalma lányait, valamint Janót (10), Botond fiát. Dalmának a korábbi házasságából van még egy fia Krisztián (16), akit az apukája, Zoli nevel, új párjával Krisztivel.
Első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de ez egy teljesen átlagos magyar mozaikcsalád modellje. De lássuk kinek hány nap pótszabadság jár!
Dalma és Botond kapcsolata a magyar szabályozás szerint hivatalos, három kiskorú gyermeket nevelnek közös háztartásban. A három kiskorú gyermek után Dalmának és Botondnak is hét nap pótszabadság jár évente.
Bár Zolinak három vér szerinti gyermeke van, azonban csak egyet nevel saját háztartásban. Így Zoli két nap pótszabadságot kap a tizenhat éves Krisztián után, azt is utoljára, hiszen Krisztián elérte a gyermekek után járó pótszabadság korhatárát.
Kriszti hiába neveli saját háztartásában Krisztiánt, nem tud a gyermek után pótszabadságot igényelni, hiszen Zolival való párkapcsolata nem hivatalos.
Ugye nem is olyan bonyolult?
A rendszer az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget szolgálja. Fentiekre tekintettel, ha valaki a háztartásban nevelt gyermek után pótszabadságot szeretne igényelni, akkor célszerű a párkapcsolatot hivatalossá tenni, különben az erre irányuló igényük elutasításra fog kerülni.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
