A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz hasonló rendszert alkalmaznak a casco biztosítók is, vannak azonban eltérő szabályok is a két biztosításnál, amelyek hatással vannak a biztosításra, elsősorban az éves díj alakulására.
Minden biztosítónál fix a casco díj- és feltételrendszer a bonus-malus vonatkozásában?
Nem, fontos különbség a kötelező biztosításnál írt bonus-malushoz képest, hogy előbbinél törvény szabja meg a biztosításhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket, a casco biztosítók azonban saját hatáskörben dönthetnek a feltételekről, a biztosítás részletszabályairól. Ennek oka, hogy a casco biztosítást nem kötelező megkötni, de ha még az is lenne, jogszabály nem ír elő kötelező magatartási szabályokat a casco-ra nézve. A szerződések általános joga irányadó tehát a casco szerződéses jogviszonyokra.
Mondhatja azt egy casco biztosító, hogy nem fogadja el az ajánlatot és nem köt biztosítást a gépjárműre?
Tekintettel arra, hogy egy nem kötelező biztosítási szerződésről van szó, akár a casco biztosító is mondhat nemet egy szerződés megkötésére. Nem jellemző, mert a biztosítónak az az egyik érdeke, hogy minél több szerződése legyen, minél nagyobb legyen a kockázatközösségben lévők száma. A casco biztosítónak is azonban a kockázatelemzése és az árképzés keretében meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy egyrészt milyen veszélyekre (biztosítási eseményekre) rendeli alkalmazni a biztosítást, másrészt pedig a várható kárkifizetések nagyságával is számolni fog.
Utóbbi azért érdekes, mert egy magas futásteljesítményű, vagy éppen idős gépjárműnél nagyobb a kockázata, hogy csak jelentős gazdasági ráfordítással javítható a gépjármű és hozható helyre az eredeti állapot, és még az sem éri meg sokszor a biztosítónak (és a casco szerződőnek sem), ha totálkárra hozza ki a káreseményt.
A gyakorlatban ez leginkább úgy működik, hogy aránytalanul magas éves biztosítási díjat kalkulál ki a biztosító – mert neki csak ilyen feltétellel és árral érné meg a casco szerződés –, az érdeklődő üzemben tartónak azonban így nem lesz érdeke a biztosítás megkötése.
Van összefüggés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco bonus-malusa között?
Főszabály szerint nincsen, a casco biztosításnál szabad kezet kapnak a biztosítók. Van azonban olyan példa, hogy a biztosítás megkötésekor figyelembe veszi a díjszámításnál a casco biztosító a kötelező biztosítás bonus-malus besorolását. Azt az adatot ugyanis jogszerűen kezelhetik és lekérdezhetik a szerződők vonatkozásában (a casco biztosítóval szerződő az üzemben tartótól eltérő személy is lehet).
Károkozás esetén hány fokozatot romlik a besorolás?
Tény, hogy a casco biztosítás esetén ugyanúgy romlik a bonus besorolás, a malus mint „negatív” állapot azonban nem értelmezhető ennél a biztosítás fajtánál. Ennek oka, hogy a casco biztosítók legrosszabb esetben is csak a kezdő fokozatba sorolják vissza (C0) a szerződést (és a szerződőt). Ezzel együtt, ha biztosítási esemény következik be, a biztosító drágítani fogja az éves casco díjat, több baleset esetén szigorúbb árazást fog alkalmazni – és természetesen az önrészt is meg kell fizetnie a szerződőnek. Szintén egyedi és biztosítónként eltérő, hogy egy biztosítási esemény hány fokozatnyi romlást eredményez a casco biztosításnál.
Károkozás esetén elkerülhető a rosszabb besorolásba kerülés a casco biztosítónál?
Igen, hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, itt is van lehetősége a szerződőnek „saját zsebből” kifizetni a gépjárműben bekövetkezett károkat, ilyenkor a casco bonus besorolás sem romlik. Amennyiben a casco szerződő emellett dönt, nem is célszerű bejelenteni a casco biztosítónál a kár bekövetkezésének tényét. Ettől függetlenül meg kell nézni minden esetben a biztosítás általános szerződési feltételeit, az együttműködési- és tájékoztatási kötelezettségen belül ugyanis előírhatja a biztosító azt, hogy minden egyes kárról bejelentést kell hogy kapjon, akkor is, ha a szerződő nem a casco biztosítás terhére kívánja rendezni a károk megtérítését.
Kötelezhetnek arra, hogy a casco terhére javíttassam az autót, ha egyébként más okozott kárt?
Nem, ha a károkozó vagy bármelyik fél azt mondja egy ún. idegenhibás balesetben, hogy ’majd mindenki casco-ja elintézi és fedezi az összes kárt’, ne menjen bele az érintett sofőr, töltsék ki a baleseti kárbejelentő lapot vagy hívjanak a felek rendőrt a felelősség vitatása esetén, az ilyen káreseményeket ugyanis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezi.
Ennek ellenére dönthet úgy a casco szerződő, hogy nem vár a másik fél kötelező biztosítójára (vagy be se jelenti a kárt feléjük), hanem rendezi saját casco-ra a károk kijavítását, hiába a másik fél volt a hibás a balesetért és a károkért.
Ez akkor nehéz kérdés, ha megakad károsultként a kárrendezési eljárás a másik fél kötelező biztosítójával, a kárszemlét halasszák vagy a szemle után nem járul hozzá a biztosító a javításhoz. Az autószervizt pedig muszáj kifizetni, hogy elkezdje és be is fejezze a javítást, ha egyébként csereautó nincsen és a károsult – teljesen jogosan – már használná a gépjárművet.
Vissza a hírekhez
