Téves diagnózis
Mindenki fél attól, hogy egy lappangó, nehezen észrevehető, kellemetlen betegséget az orvosa félrediagnosztizál, vagy egyszerűen nem vesz észre. Jogosan félünk ettől, mert sokszor nem lehet helyreh...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. augusztus 4. ( 475 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A nyári időszak sok ember életében a jó idő és a napsütés mellett az allergiáról is szól. Magyarországon a parlagfű-allergiások aránya a teljes lakosság körében 20 százalék felett van, és számuk évente kb. 3-4 százalékkal nő. A parlagfű-szezon általában július közepétől október végéig, az első talajmenti fagyok megjelenéséig tart. Ezekben a hónapokban rengeteg érzékeny és allergiás embertársunk kénytelen gyógyszerek segítségével enyhíteni a tüneteket. Kiemelten fontos tehát, hogy a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük, az ehhez szükséges jogszabályi környezet megteremtésével. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen kötelezettségeket írnak elő jogszabályaink a parlagfű elleni védekezés részeként.
A parlagfűvel kapcsolatos rendelkezéseket részben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, részben pedig a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Természetesen mindkét jogszabály rendelkezései változtak már az eredeti, 2008-as hatálybalépése óta, az elmúlt években pedig szigorodó szabályokat alkottak a parlagfű elleni védekezéssel összefüggésben.
A fent említett törvény rögzíti, hogy a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A földhasználó azonban nem egyenlő az ingatlan tulajdonosával, a törvény értelmező rendelkezései szerint ugyanis földhasználó az, aki földdel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a föld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható.
A jogszabály tehát nem az ingatlan tulajdonosát kötelezi arra, hogy gondoskodjon a parlagfű virágázásának megakadályozásáról, hanem azt a személyt, aki ténylegesen használja, hasznosítja az adott területet. Fontos továbbá megemlíteni azt is, hogy korábban a földhasználókat ezen kötelezettség csak július 1-től terhelte, azonban a jelenlegi szabályozás alapján a kötelezettség a vegetációs időszak alatt folyamatosan fennáll. A jogszabály-változtatást az indokolta, hogy a parlagfű nagyon jól alkalmazkodik hazánk időjárási viszonyaihoz, emiatt képes volt megfelelő időjárási körülmények között az eredetileg törvényben megjelölt határidő előtt is virágozni.
Természetesen a fenti jogszabályi rendelkezés önmagában nem érne semmit, hogyha annak betartását nem lenne jogosult senki ellenőrizni, elmulasztása esetén pedig szankcionálni. Helyszíni ellenőrzést saját kezdeményezésre vagy bejelentés alapján külterületen az ingatlanügyi hatóság, belterületen a jegyző végez. A helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. A helyszíni ellenőrzésen tapasztaltakról a hatóságoknak jegyzőkönyvet kell felvenniük, amelynek tartalmi elemeit a fent említett kormányrendelet határozza meg. A jegyzőkönyvben ki kell térni például a parlagfű fenológiai állapotára, hozzávetőleges átlagos magasságára, valamint arra is, hogyha a területen más allergén gyomnövény is található.
Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a földhasználó nem tett eleget védekezési kötelezettségének, úgy az ingatlanügyi hatóság, illetve a jegyző értesíti a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot. Ez utóbbi hatóság egyébként külterületen elhelyezkedő ingatlan esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, belterületi ingatlan esetén szintén maga a jegyző. Az észlelés alapján a közérdekű védekezést köteles elrendelni a hatóság, annak elrendeléséről pedig tájékoztatni kell a földhasználót is. Ez a tájékoztatás azonban történhet hirdetményi úton is abban az esetben, hogyha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné.
Előfordulhat továbbá, hogy a parlagfű olyan területen tűnik fel, ahol más kultúrnövény is megtalálható, például egy eperföldön. Amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, úgy a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért azonban a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.
A közérdekű védekezést a gyakorlatban kormányhivatalok, illetve jegyzők által megbízott vállalkozók, gazdálkodó szervezetek végzik. A közérdekű védekezés végrehajtása során a vállalkozó az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Elképzelhető az is, hogy a közérdekű védekezés elrendelése és a tényleges végrehajtás közötti időszakban a földhasználó eleget tesz parlagfű mentesítési kötelezettségének. Ilyen esetben kötelezettségének teljesítését jeleznie kell a kormányhivatalnak, illetve a jegyzőnek, ellenkező esetben vele szemben a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásával kapcsolatban felmerült költségek érvényesíthetőek.
A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket azonba a földhasználónak kell megfizetnie. Ilyen költség lehet a felmerült vállalkozó díj, amennyiben a vállalkozó a közérdekű védekezést végrehajtotta, vagy a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásának költsége, ha a földhasználó elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre.
Önmagában azonban az eljárással kapcsolatosan felmerült, fent említett költségek megfizetése nem biztos, hogy elegendő szankciót jelentenének a parlagfű-mentesítési kötelezettség megszegői számára. Éppen ezért jogszabály írja elő azt is, hogy növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A növényvédelmi bírság mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a parlagfűvel való felületi borítottság mértéke határozza meg, annak legkisebb mértéke 15.000,- Ft, legmagasabb összege pedig 5.000.000,- Ft. Amennyiben az adott földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a vele szemben kiszabásra kerülő növényvédelmi bírságot az irányadó bírságtétel másfélszeresére kell emelni.
Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítanunk arra, hogy használatunkban álló földeken gondoskodjuk a parlagfű irtásáról is, részben allergiás embertársaink kímélete, részben pedig az eljárás és a bírság elkerülése érdekében.
Mindenki fél attól, hogy egy lappangó, nehezen észrevehető, kellemetlen betegséget az orvosa félrediagnosztizál, vagy egyszerűen nem vesz észre. Jogosan félünk ettől, mert sokszor nem lehet helyreh...
A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények napjaink legelterjedtebb bűncselekményei között szerepelnek. A kábítószer fogyasztás és kábítószerkereskedelem visszaszorítása kiemelt jogpolitikai cél...
Azok az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik hálapénzt elfogadnak, és ezért megszegik hivatali kötelességüket, komoly büntetésekre számíthatnak. A hálapénz elfogadása jogtalan előnyt jelent, vagy...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.